192. Jogászszemmel (9)

2018. január 31. - HunvaldBlog

Tegnap esküt tettek a két hete megválasztott Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai. Az új elnök a Budapest Környéki Törvényszék első embere, Handó Tünde egyik legerősebb kritikusának tartott Hilbert Edit lett, az ő vezetésével fogják felügyelni a jövőben Szájer József nagyhatalmú feleségének egyre erősebben vitatott tevékenységét. Az alábbi írás ugyan másfél hete jelent meg a JogÁsz-blogon, de igencsak aktuálisnak tűnik...

obh2018_alak.jpg

Az Országos Bírói Tanács ülése Budapesten 2018. január 30-án (Fotó: Nagy Béla)

***

Felszállt a füst
Szerző: Sándor Zsuzsa*

Megalakult az új összetételű Országos Bírói Tanács, egy „tökös OBT”, ahogyan egy bíró jellemezte. Miért olyan izgalmas ez az esemény, hogy ettől hangos a sajtó? Miért érdekelne bárkit is, hogy egy intézmény „belső életében” egy testület mandátuma lejárt, és újat választottak helyette? Nem mindegy, kik ülnek ebben az OBT nevű isten tudja micsodában? Ha a nyájas olvasónak valaha volt, van vagy lesz bármilyen ügye a bíróságon, márpedig az évi csaknem másfél millió bírósági ügy tükrében erre jó eséllyel számíthatunk, bizony nagyon nem mindegy.

Kezdetben vala Handó Tünde, a fideszes Szájer József felesége, az Orbán család jó barátja, akit a Fidesz uralta parlament 2012-ben ültetett az Országos Bírósági Hivatal élére és ezzel a mozdulattal a bírák fölötti teljhatalommal is felruházta. Ettől besokallt fél Európa, és a nemzetközi nyomás hatására muszáj volt Handó hatalmából egy részt a bírák testületének, az OBT-nek átadni. Nem is lényegtelen részt. Az OBT-nek fontos kérdésekben véleményezési, sőt egyetértési joga lett. Csak néhányat a fontosabbakból.

Ha egy bírói állásra benyújtott pályázat során Handó (vagy Darák Péter, a Kúria elnöke) nem az első helyen álló pályázót akarja kinevezni, ezt csak akkor teheti meg, ha az OBT ezzel egyetért.

Ha egy bírósági vezetőt a bíróságán dolgozó bírák nem támogatnak, csak akkor nevezhető ki, ha ehhez az OBT is hozzájárul. Az OBT vizsgálhatja, milyen gyakorlatot folytatnak az elnökök a bírói pályázatok elbírálása során és az erről alkotott vélemé- nyét évente közzéteszi. Végső esetben az OBT azt is javasolhatja a parlamentnek, hogy az elnököt nyilvánítsák alkalmatlannak.

Magyarán, egy jól működő OBT számos kérdésben „főnöke” lehet a bírák legfőbb vezetőinek. Egy „tökös” OBT mellett Handó nem nevezhetett volna ki Fejér megyé- ben törvényszéki kollégiumvezetőnek egy tapasztalatlan járásbírósági bírót, gyulai törvényszéki elnöknek egy kevesebb mint 4 éves ítélkezési gyakorlattal rendelkező 34 éves kezdőt úgy, hogy az addig feltételként szabott 5 éves bírói gyakorlatot levitték 3 évre. Nem lehetett volna törvényszéki elnök Szegeden egy járásbíró és Handó nem kapna mindig hozzájárulást ahhoz, hogy eltérjen a pályázati rangsortól, mint eddig.

Egyszóval nem babra megy a játék. Az új OBT összetétele azt bizonyítja, hogy a bírák megelégelték Handó egyeduralmát. Elegük lett abból, hogy a kinevezések „pofára” mennek, hogy nem a szakmai tudás, hanem az elnök asszonyhoz és az ő világ- avagy politikai nézeteihez való lojalitás dönt. Hogy a régi OBT maga is törvénysértően működött, hiszen egyik tagjának egy törvényszéki elnök az élettársa, márpedig az összeférhetetlenségi szabályok miatt ez kizárt (lenne).

Az új tagok között jó néhányan vannak, akik nem csak kritikát „merészeltek” gyako- rolni Handó működése felett, de igazuk tudatában beperelték, vagy az Alkotmány- bírósághoz, sőt a strasbourgi bírósághoz is fordultak.

Handó persze továbbra is élhet azzal a jogával, hogy érvénytelenné nyilvánítja a neki nem tetsző pályázatokat, mert az így nem kerül az OBT elé. De ne feledjük, egy kor- rektül működő OBT beszámoltathatja és véleményezheti az elnök asszony kinevezési gyakorlatát, így az érvénytelenné nyilvánított pályázatokat is. És alkalmasint gondos- kodik róla, hogy ezt a véleményét az egész bírói kar és a nyilvánosság is megismerje.

Szándékosan a végére hagytam az OBT egyik igen jelentős jogkörét. Amikor lejár a hivatal, illetve a Kúria elnökének mandátuma, az OBT meghallgatja az e tisztségekre újonnan jelölteket és személyükről előzetes véleményt nyilvánít. Nézzünk csak a naptárra! 2018-ban választás.

2021-ben lejár Handó (és Darák) mandátuma. Ha a Fidesz győz a választáson, az ő parlamentje választja meg kétharmados többséggel a következő elnököket. De tudni fogjuk, hogy sikerül-e bedarálniuk a bíróságot (is), vagy marad még egy viszonylag független hatalmi ág.

Hajrá, „tökösök”! Rajtatok a világ szeme!

(Megjelent a JogÁszon, 2018. január 21-én)

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővá- rosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

A 2012 márciusában megalakult OBT tagjainak hatéves mandátuma az idén március 15-én lejár, az új tagokat nemrég választották. A titkos szavazáson 14 bírót választ a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül, a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja. Az OBT legfontosabb feladata, hogy ellenőrzi az OBH elnökének igazgatási tevékenységét, és személyzeti döntéseit; a legtöbb esetben egyetértési joga van a bírói pályázatoknál. Vagyis az OBT, ha komolyan veszi jogosítványait, az OBH-elnök Handó valódi bírói ellensúlya lehet. Jelzésértékű, hogy hol nem tartotta alakuló ülését a frissen megválasztott Országos Bírósági Tanács: első ülését az új OBT – ellentétben a leköszönő tagsággal – nem az OBH, hanem a Kúria épületébe szervezte.

A bejegyzés trackback címe:

http://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr7913621474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.