239. A bírók visszaszóltak

2018. június 20. - HunvaldBlog

Zajlik az élet, megy az adok-kapok, de szép is ez. Handó Tünde még vasárnap reggel a Kossuth Rádióban nemes egyszerűséggel lehazaárulózta a kormánnyal és vele nem egyetértő bírókat, azokat, akiknek nem tetszik a közigazgatási bíróságok létrehozásának nagynagy ötlete. Tegnap erre a hazaárulózásra reagált közleményében az Országos Bírói Tanács, és immáron sokadszorra próbálta cáfolni az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét.

obt2.jpg

Merthogy az OBT-ről június elején a kormánysajtóban megjelent (ál)hírek szerint a testü- let feljelentette a kormányt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál a bíróságok át- szervezése miatt, Szájer felesége ezt a lépést értékelte hazaárulásként. Az OBT akkori s a mostani közleményében is cáfolta, hogy az európai szervezet beavatkozását kérte volna.

Ismert, a januárban választott, új összetételű OBT, amely a törvény szerint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ellenőrző szerve, az elmúlt hónapokban megvizsgálta az OBH nagyhatalmú elnökének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát, s törvénysértőnek találta azt. Az OBT - amelyet időközben Handó nyomására egy tucatnyi tag otthagyott - kilátásba helyezte azt is, hogy kezdeményezi Handó tisztségétől való megfosztását.

De nem csak az a baj, hogy Handó tudatosan hazudik és hazaárulózik:

Az OBT különösen aggályosnak és a demokratikus működéssel össze- egyeztethetetlennek tartja, hogy Handó Tünde önkényes jogértelmezéssel illegitimnek nevezi az őt Alaptörvény alapján felügyelni hivatott közjogi testületet, és erre hivatkozva nem szolgáltatja a testület felügyeleti jogkö- rének ellátásához szükséges adatokat, megtagadja az iratbetekintést. Az OBT a kérdésben kialakított álláspontját már közzétette, az üléstervnek megfelelően megtartja üléseit

– írják még. És hozzátették: az OBH elnöke az OBT által felügyeleti jogkörében megfogal- mazott kritikákra érdemben eddig egyetlen alkalommal sem reagált.

Aki nincs teljesen képben, hogy miről van szó és milyen belső háborúk folynak az igazságszolgáltatáson belül, és az miért gyengítheti a bíráskodás függetlenségét, az feltétlenül olvassa el ezt a cikket. (via 444.hu)

Itt tartunk ma, de gondolom még nincs vége. Kíváncsi vagyok, a hazaárulózás után vajon mi következik még.

***

Témához kapcsolódik, aki még nem látta, most megnézheti: Lebontja a független igaz- ságszolgáltatást a Fidesz? Tegnap az ATV Start vendége volt dr. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

238. Határátlépők

Nem, most nem a medvékről lesz szó, bár... Egy csütörtöki hír szerint Handó Tünde, az OBH teljhatalmat birtokló elnöke fegyelmi eljárást kezdeményez három OBT tag bíró ellen. Merthogy azok – jogosítványuknak megfelelően – ellenőrizni próbálták Handó munkáját. Emlékeztetőül: Országos Bírói Tanács az Országos Bírói Hivatal felügyeleti szerve, az ő feladatuk – legalábbis papíron – Handó munkálkodásának ellenőrzése.

hando5.jpg

Idén januárárban a bírók új OBT-t választottak 6 évre, és az új Tanács igen komolyan el- kezdte bírálni a Hivatal elnökét, védve a bíróságok maradék függetlenségét. Miután Handónak nem sikerült tömeges lemondatásokkal működésképtelenné tenni a OBT-t, most fegyelmi eljárást kezdeményez 3 bíró ellen. Maga a történet egészen bizarr:

Május 25-én reggel 3 bíró ment be az Országos Bírósági Hivatal (OBH) épületébe, hogy hivatalos iratokba tekintsenek be. Mindhárman az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai, ennek a szervezetnek a feladata ellenőrizni az igazságszolgáltatást irányító OBH, illetve vezetője, Handó Tünde munkáját. Az OBT már egy ideje kérte Handóékat, hogy bizonyos papírokat adjanak át nekik az ellenőrzés miatt, az OBH ezeket nem küldte el, ezért mentek be május 25-én reggel a bírók személyesen, és előre szóltak is, hogy milyen dokumentu- mokra lesznek kíváncsiak

A Handó ellenőrzésével megbízott Országos Bírói Tanácsnak nincs saját épülete, az OBH komplexumban van egy irodájuk, és ott dolgozik egy hozzájuk kirendelt titkárnő is, akinek viszont Handó Tünde a munkáltatója. Május 25-én reggel ebbe az OBT-s irodába ment be a három bíró, és mikor látták, hogy nincsenek ott az előre bekért papírok, megkérték a titkárnőt, hogy menjen át Handó irodájába, és kérje el nekik a dokumentumokat. Az asz- szisztens nem sokkal később visszatért, a kért iratok nem voltak nála, csak egy írásos nyi- latkozat Handóéktól, lényegében arról, hogy nem adják oda, amit az OBT tagok kérnek.

kezdi az események ismertetését a 444.hu. (Feltétlenül tessék elolvasni a portálon a tel- jes történetet: Fegyelmi eljárásokat kezdeményeznek ellenzékinek gondolt bírák ellen – tényleg bizarr.)

Egészen elképesztő, amit Szájerné Tünde művel, de itt még nincs vége. Az Országos Bírói Hivatal elnöke elmondta a véleményét azokról a bírókról is, akik tiltakozni mertek; a lehe- tő legsúlyosabb váddal illette azokat, akinek nem tetszik, hogy bevezetik a közigazgatási bíráskodást.

Sajnálatosnak tartom azt (...), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat.

Mondjuk a teljesség meg az íze kedvéért hozzátehette volna, hogy ezek a bírák migráns- simogatók is, arról nem is beszélve, hogy a nagymamájuk egy kulák malomtulajdonos szeretője volt. A hazaárulást különben Handó szerint úgy hajtották végre, hogy egy olyan szervezethez fordultak, amelyet "Brüsszel finanszíroz". (Az OBH sokat kritizált elnöke a Kossuth Rádió egyik műsorában osztotta meg ezt a ragyogó észrevételét.)

Hát nem nagyszerű? Asszem szép, derék idők jönnek. Naponta kapkodhatjuk majd a fe- jünket, amint Handó (és a kormány) újabb és újabb határokat lép át. Már ha maradnak még egyáltalán határok…

***

Az, hogy ezzel véget ért-e az OBH-OBT közötti harc, egyelőre szintén a jövő kérdése. Az viszont tökéletesen látszik, hogy az erőviszonyok nem kiegyenlítettek. Azt már csak re- mélni merem, hogy a napokban történő alkotmánymódosítások egyikeként nem fogják alaptörvénybe foglalni, hogy Handó Tünde döntései megkérdőjelezhetetlenek. De őszin- tén szólva, talán már ez sem lepne meg. Éljen tehát a nem keresztényi, nem demokrati- kus, de legalább törvénytelen hazai igazságszolgáltatás. (K. Szalonna)

237. Valósághajlítók

Nahát, tényleg hajlítható a valóság! Mondjuk hazánk kétharmados sámánja vezetője ezt már korábban is megmondta, de mégiscsak más saját szemmel is látni ezt. Gondolom, senkinek nem kerülte el a figyelmét, hogy most kedden az ügyészség napját ünnepelte az ország, minek örömére aztán ünnepséget is tartottak Budapesten. Polt Péter még az Eurojust, az EU bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordináló ügynökségének elnökét, Ladislav Hamrant is meghívta és vendégül is látta.

Találkozójukon sok mindenről szó esett, de az MTI által közreadott hír legszebb mondata így hangzik: „A magyar ügyészség a jogállam szilárd bázisa és az is marad”. Igen, ezt mondta bele az ünnepi hangulatba a legfőbb ügyész, kinek szavait kitörő örömmel és bi- zakodással fogadott mindenki. Ja, nem.

Polt örömmel képviselte a kormány álláspontját az Európai Ügyészséggel szembeni kétségeket illetően, mert szerinte nem világos, hogy mi lenne a szerv feladata, ha már enélkül is ilyen pompás a nemzetközi együttműködési bűnügyek felderítésében. (via 444.hu)

Itt van a Mércéről 4+2 ügy, mielőtt a jogállam szilárd és független bázisát hangosan ün- nepelni kezdenénk:

  • Azeri mutyi
  • Rogánék gigabiznisze
  • Kósa Lajos mesés megtévesztése
  • Tállai „benzinárcsökkentő” András esete
    • Amikor Farkas Flóriánt kéne megtalálni
    • A csigalassú Tiborcz-ügy

És akkor még nem is beszéltünk a különféle, erősen koncepciósnak tűnő ügyekről, pedig azokból is van bőven. De a magyar ügyészség Polt szerint akkor is a jogállam szilárd bázi- sa. Szilárd, mint a hetedszer módosított alaptörvény. És független, mint Polt Péter.

***

Más: Alkotmányba írná a Fidesz, hogy tilos a hajléktalanság. A tavaszi kampányban még a szegények pártfogójaként tündöklő, azóta fideszes o.gy. képviselővé vált Bajkai István a Fidesz nevében arra kérte a Fidesz kormányt, hogy az tiltsa be a hajléktalanságot, mert zavaró a hajléktalanok léte. Szép. Kíváncsi vagyok vajon kérése meghallgatásra talál-e. És ha igen, akkor mi lesz. Bár emberségre ne nagyon számítsunk.

236. A tengernagy

Az előző posztból ugyan kimaradt a jó Németszilárd, pontosabban csak megemlítődött, hogy nem róla lesz szó – de most mégis, mert muszáj. A fidesz szép virága, ez a latinos műveltségű haditengerészeti szakértő ugyanis a napokban önmagán is túltett – most a rezsi sikeres megvédése után már a magyar haditengerészetet kívánja felvirágoztatni. Méghozzá a Honvédelmi Minisztérium államtitkáraként, azaz miniszterhelyettesként.

nemeth_tengernagy.jpg

Kép: Breyer Gábor

Pénteken Budapesten, A Magyar haditengerészek az I. világháborúban című konferencián – többek közt – a Szent István csatahajó csúcsteljesítményeit megemlítve kijelentette, biza- kodással tölt el bennünket, hogy ezt a hadiipart újjá fogjuk tudni éleszteni.

Elnézést kérek mindazoktól, akiket untatnak a technikai/történelmi részletek – igyekszem rövidre fogni – de kell ahhoz, hogy megértsük Némethszilárd idiotizmusának teljes mély- ségét, muszáj pár szót írni az általa meghivatkozott „csúcsteljesítményről” – ami minden, csak épp nem sikersztori.

Nézzük röviden előbb magát a hajót:

A Monarchia SMS Szent István csatahajója a Viribus Unitis, vagy Tegetthoff-osztályba tar- tozó dreadnought volt, építése 1912-ben kezdődött el a fiumei Danubius hajógyárban. Az 1914 nyarán vízrebocsátott, és 1915 decemberében szolgálatba állított 152 méter hosszú, 22 ezer tonna vízkiszorítású hajó a kor technikai szintjének csúcsát képviselte, és valóban a korbeli magyar hajógyártás legnagyobb teljesítménye volt – a Monarchián belül. (SMS: a Seiner Majestät Schiff rövidítése, jelentése: Őfelsége hajója).

Osztálya másik három egységéhez képest másféle kazánrendszere és turbinái voltak, és négy helyett csak két hajócsavart kapott. Fő fegyverzete a négy toronyban hármasával elhelyezett 12 darab 305 mm-es ágyú volt. Ugyanakkor komoly tervezési hibái is voltak: túl magasan volt a súlypontja, a páncélzathoz képest kicsi volt a vízkiszorítása, a 12 nagy űrméretű ágyú súlya miatt pedig különösen borulékony volt.

Most pedig nézzük a pályafutását:

1915-ben állították csatarendbe, parancsnoka Grassberger Ödön volt. Kezdetben Pula légvédelmét látta el: különösebb harci feladatot nem kapott, csupán egy-egy gyakorlatra hajózott ki a tengerre. Végül 1918. június 9-én – épp 100 éve – futott ki első igazi beveté- sére, melynek során rögtön elsüllyesztette az olasz haditengerészet két torpedónaszádja (motorcsónakja, ha úgy jobban tetszik). A Szent Istvánt két torpedó találta el; alig öt perc alatt elsüllyedt. A legénység tagjai közül 85 matróz és négy tiszt életét vesztette.

Nos, ennyit erről, a Szent István csatahajó – finoman szólva – nem volt egy jó konstrukció. És a fene se tudja, de az ilyen haditengerészeti hagyomány inkább Némethszilárd öntu- datába épüljön be, ne pedig a nemzetébe. S még valami: felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy ez a rendkívül okos, művelt és tájékozott ember fogja – ha úgy adódik – meg- védeni a hont földön, vízen, levegőben. És akkor az Úristen irgalmazzon nekünk!

P.s.: Persze a konferencián előadott műsor lényege Horthy volt. A haditengerészetet a magyarság múltjának büszkeségeként említve ez a derék elmebeteg megjegyezte: a fegyvernem dicsőségét a kommunisták azért hallgatták el, mert azt Horthy Miklós ké- sőbbi kormányzó vezette. Itt tartunk…

Megj.: A Honvéd Folyami Flottillát 2001. június 30-án Orbán Viktor szüntette meg.

235. Gránitszilárd

A cím egy kissé becsapós, bocs, de nem, most egyáltalán nem kedvenc Szilárdunkról, a Némehtről lesz szó – aki jelenleg honvédelmi miniszterhelyettes, és épp most támasztja fel a magyar haditengerészetet – hanem a gránitba vésett, megmásíthatatlan és örök alaptörvényünkről. Melyet hetedszer is meg kíván farigcsálni a miniszterek elnöke, aki ezt ma reggel, a szokásos pénteki rádiós igehirdetése interjúja végén jelentette be a Kossuth rádióban.

orban_radio20170908.jpg

Azaz, szeptembertől indul az alaptörvény felülvizsgálata, ami Orbán szerint egy-másfél évig is tarthat. A most a parlament előtt lévő alkotmánymódosítási javaslatról – melyet 2016-ban nem tudták elfogadtatni – meg azt mondta: ez csak egy kisebb változtatás, me- lyet az ország biztonsága érdekében (gondolom, ehhez kell a haditengerészeti Szilárd) meg kell tenni. És ugye amit meg kell tenni, azt meg kell tenni...

Hét év alatt hetedszer módosítják azt a bizonyos gránitszilárdságút. De a 77 magyar népmese történetei többnyire happy end-del végződnek: boldogan éltek, míg meg nem haltak. (Dr. Sándor Zsuzsa: A hetedik)

Szeptembertől aztán ennél egy jóval nagyobb, átfogó felülvizsgálat várható: “Ősszel meg szeretnénk indítani egy alkotmányrevíziót” – mondta. És jöhet a 8. alaptörvény-módosítás is, elképzelhető, hogy 2019 májusában összevont EP- és önkormányzati választás lesz, erről meg a Zoom.hu ír részletesen.

A portál azt is megnézte, ki járna jól ezzel az utóbbi módosítással. Mi biztosan, egy év múlva ilyenkor már fellélegezhetne Erzsébetváros, és az országgyűlési választás ered- ményét megismételve az önkormányzatból is elhajthatja a fideszeseket.

További szép estét mindenkinek!

P.s.: A választásról jut eszembe: mint az nemrég kiderül, áprilisban az önkormányzat fizette Bajkai István kampányzáró énekes-, táncos-komikus Fásy-féle kampányzáróját a Klauzál téren. Miközben a Parlament honlapján nyilvánosságra hozott képviselői va- gyonnyilatkozat szerint Bajkai ügyvédként tavaly 72,65 millió forint bevételhez jutott; egy budapesti családi és egy V. kerületi társasházi lakás résztulajdonosa, ezen kívül van több erdője, földje is. Számláján 68,5 millió forint van és 96 millió egyéb pénzkövetelést tün- tetett fel, nemesfémben 12 milliója van. Aranyember. Tényleg.

234. Közpénzből bulizva

„Az Indextől vannak? Sok sikert kívánok a munkájukhoz!”
Bajkai István, közpénzen kampányoló Orbán-ügyvéd

Olvasom, hogy a legutóbbi testületin egy interpelláció nyomán szóba került, hogy miért költött az önkormányzat három és fél millió forintot az országgyűlési választás előtt egy nappal egy olyan rendezvényre, amelyen Erzsébetváros akkori alpolgármestere, Bajkai István volt a „sztárvendég”. És bár az is megérne egy misét, hogy a szintén Fásy-kedvelő Vattamány Zsolt miképpen indokolta most ezt a meglepően bőkezű támogatást (itt azért elolvasható), az igazi poén, ahogy mindez „elintéződött”.

Ugyanis a rendezvény lebonyolításáról szóló, az Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft.-vel kötött szerződést alpolgármesterként maga Bajkai István írta alá. Azaz, Bajkai a megálla- podás szerint 3 millió 490 ezer forintos összegért a cég vállalja a rendezvény területének biztosítását, őrzését, takarítását, valamint a sörpadok, aggregátor beszerzését. Az Erzsé- betvárosi Piacüzemeltetési Kft. gondoskodott a szórólapokról és a plakátokról, valamint az egyéb felmerülő feladatok ellátásáról. Azt nem tudni, hogy a fellépők esetleges jutta- tásait miből fizették, a szerződésben ugyanis erre nem térnek ki külön – írja a Népszava.

Azaz, Bajkai alpolgármester gálánsan vett egy bulit Bajkai művész- és jelölt úrnak – köz- pénzből. Ez így annyira szép, nem?

P.s.: Az Orbán família megbízásokkal kitömött ügyvédje, Bajkai István ekkoriban nagyon elemében volt. A választásokhoz közeledve Teréz anyaként egyre inkább szükségét érez- te a rászorulók megsegítésének, előbb nevével címkézett ingyen tojást, majd tejet osztott ki, szóval nagyon elemében volt, kampányalamizsna osztásban igencsak jól teljesített. A választásban már nem annyira, azt elvesztette. De legalább színpadra léphetett…

***

470 millió forintért szerződött a miniszterelnökséggel 3 havi munkára az SBGK ügyvédi iroda, amelynek elnökségi tagja Bajkai István, Erzsébetváros fideszes alpolgármestere – írja a Hír TV a kormány.hu adatai alapján. Az Orbán família ügyvédje nem panaszkodhat, kib@szottul jól él a közbeszerzésekből. Hála a jóistennek, nem csak ügyvédi irodája van neki, de közbeszerzési tanácsadó cége is szárnyal a közpénzes tendereken. Emellett a kampányalamizsna osztás nagymestere is ő, a tojás-tej-sonka tengelyen igen jól telje- sített. Pfejj. (K. Szalonna)

233. Lesz vasaló!

Meg csókosok bírósága, ja, hogy örüljünk. De hogy az elején kezdjem: még 2016-ban, az augusztusi pihenőszabadságok táján röppent fel először az a cseppet sem megnyugtató hír, hogy saját házibíróság létrehozásán fáradozik a kormány. Az erről szóló javaslatot akkor az igazságügyi minisztérium terjesztette a kormány elé, de még tagadták, hogy a politikailag kényes ügyekre hoznák létre csókosok bíróságát. Lázár szerint – ja kérem, még volt Lázár – ez "teljes hülyeség", csak egy 30 éve megoldatlan problémát akarnak rendezni, hogy az ügyfelek számára a közigazgatási ügyek gyorsabban oldódjanak meg. (Aha, a kormány meg Poltpéterestül csapdkodta térdét a röhögéstől…)

trocsanyi2018_1.jpg

Fotó: Soós Lajos

Aztán a héten kiderült, hogy három témában is módosítanák a jóemberek a gránitszi- lárdságúnak kikiáltott alaptörvényt; a Trócsányi László igazságügyi miniszternek nevezett ember kedd délután benyújtotta a kormány nevében a hetedik módosítást. A módosító 10 cikkből áll, és három nagy témakört érint; az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a gyülekezési jog korlátozása mellett, létrehozzák az áhított közigazgatási bíróságokat. (Itt azért hadd kérdezzem már meg, mi a jó búbánatot keres a közigazgatási bíráskodás, va- lamint a gyülekezési jog korlátozásának kérdése a migrációról szóló előterjesztésben?)

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja szerint az alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről. (via 168 óra)

Tehát: sok más mellett most egy olyan új bírósági struktúrát alakít ki a kormány, melynek lényege a Kúriával (mely Orbán szerint nem nőtt fel a feladatához) egyenértékű bíróság létrehozása, újraírt eljárási szabályokkal. Ők döntenek majd közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyekben, de a közérdekű adatigénylések is ehhez a fórumhoz kerülhetnek. Leghajmeresztőbb pontja az elképzelésnek az, hogy az új bírósági szervezet vezetőségének felét szándékosan nem bírókból, hanem közigazgatásban dol- gozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze. (Dr. Sándor Zsuzsa már májusban részletesen kifejtette cseppet sem hízelgő véleményét minderről és még pár ide kapcsolódó dologról, a poszt itt olvasható.)

Montesquieu 1748-ban írta: „a három államhatalmi ág (törvényhozói, végrehajtó, bírói) közül bármelyik kettő nem megfelelő szétválasztása zsarnokságot eredményez”.

A hatalmi ágak elválasztása a demokrácia működésének alapfeltétele, azonban az elmúlt nyolc évben pártkatonák kerültek a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék élére, illetve rövid idő alatt többségbe kerültek a Fidesz által kinevezett alkotmánybírák is, akik – hogy hogy nem – de a politikailag érzékeny ügyek többségében a kormánypártnak ked- vező határozatokat hoztak.

A módosításról kedden tárgyal az Országgyűlés, s mivel a Fidesz rendelkezik a szükséges többséggel a Parlamentben, nem hiszem, hogy túl nagy meglepetés lesz annak elfoga- dása, és ez most is a bírói függetlenség csorbítására ad majd lehetőséget. És bár Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a jelenlegi bírósági rendszert ez az új struktúra nem érinti, de erre azért ne vegyünk mérget.

Ennyit mára, további szép estét mindenkinek.

***

„Ha lesznek is változtatások, azok nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás független- ségének alkotmányos követelményét” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Gulyás Gergely, a miniszterelnökség élére frissen kinevezett miniszter. De hisz 2010 óta mást sem tesznek, mint hogy módszeresen farigcsálják a bíróságok maradék függetlenségét! Ezzel még abban a néhány évben is próbálkoztak, amikor az ehhez szükséges kétharma- duk éppen elveszett. De most, köszönhetően az ismét visszaszerzett kétharmadnak, vég- képp semmi akadály nem áll az útjukban. (Dr. Sándor Zsuzsa - Kiáltvány a zsarnokságról)

232. Véget ér a hajtóvadászat?

Felmentették a 7 éve húzódó, a Fidesz elszámoltatásának egyik szimbolikus ügyének, az ú.n. „kémper” vádlottjait. A Kúria tegnap elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, azaz, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés.

Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt 2011-ben kémkedés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Ga- lambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. Tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat, ez ellen nyújtott be az ügyészség felülvizsgálati indítványt.

Most az első és másodfokot követően a Kúria is kimondta, hogy nem történt kémkedés. Erről tegnap Sebes Péter is beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, Szilvásy György pedig az ítélet után azt nyilatkozta: reméli ezzel véget ér a hajtóvadászat. A Legfőbb Ügyészség azonban képtelen tudomásul venni, hogy hiába van megint kéthar- maduk a parlamentben, a Kúria nem úgy táncol, ahogy ők szeretnék. Ez jól látszik a most kiadott nyilatkozatukból:

Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az ún. kémügyben. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását. A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését.

Csak kérdem: ezzel most "fenyegetik" a Kúriát?

P.s.: Érdekes, amikor 2011-ben a védőügyvéd kérte ugyanezt, akkor valahogy nagyon nem akarták az ügyiratok titkosságának a feloldását az ügyészek…

Hunvald György

***

Tegnap délután nyújtották be az Országgyűlésnek a tovább szigorított Stop Sorost és az újabb alaptörvény-módosítást. „Ne mondja majd senki, hogy Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügy-miniszter nem szólt: elmondta, hogy mi van es mi lesz a magyar igazságszolgálta- tásban. (Soha életemben ilyen elegánsan indulatosnak senkit nem láttam...)” - via Rónai Egon

231. Az otthon szentsége

 "Mindenkit megillet a nyugodt saját otthonhoz való jog." (Orbán Viktor) 

Miként csütörtökön Gulyás Gergelytől – aki Lázár után immáron kancelláriaminiszterként funkcionál – élete első kormányinfóján megtudhattuk, módosítani kívánják a gyülekezési törvényt, mert „be kell fejezni a magánlakások előtti tüntetések időszakát”.  Arra a kérdésre, hogy miképpen is kívánják ezt megvalósítani, az ifjú sztárjogász parádésan csak annyit válaszolt, hogy azt „majd a jogalkalmazók eldöntik”.

cinege_orban.jpg

Fotó: Mónus Márton

A szigorítás tervéről másnap már Orbán Viktor is beszélt a Kossuth Rádióban, szerinte "egy rendes országban a véleménynyilvánításnak megvan a helye, de nem tartozik hozzá a szabadsághoz, hogy az otthonában zargassanak egy politikust, vagy bárki mást”. Azaz, még a politikusoknak is joguk van a nyugodt otthonhoz. Meg az ő szomszédjaiknak is.

"Mindenhol lehet tüntetni, kivéve, ahol emberek laknak" – a szomszédokra mutogat a kormány az újabb korlátozáshoz. Látszólag a tüntetésektől pihenni sem tudó szomszédokat védené a kormány legújabb terve, valójában pontosan sejthető, hogy a politikusok magukat próbálják megvédeni a demonstrálóktól. (via HVG) 

Gulyás Gergely egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „az emberek a jövőben is bárhol tüntethetnek, kivéve, ahol az a magánlakás sérthetetlenségét megzavarná.” Magyarul, ha ezt meglépik, akkor Budapesten nagyjából sehol nem lehet demonstrálni, tüntetni.

Azaz, korlátozni fogják a demokrácia egyik alappillérét, a gyülekezési jogot az "otthon védelme" címke alatt. Ha valahol politikus lakik, és még szomszédja is van, ott nem en- gedélyezik a demonstrációt. Az erről szóló módosítást a tervek szerint az alaptörvénybe is beleírnák; így például a jövőben Orbán Viktor vagy egy miniszter háza előtt nem lehet tüntetni – vagy csak megfelelő távolságra, amit majd a hatóság határoz meg. Szép, nem?

P.s.: Apropó, hamár magánlakás, otthon védelme, meg nyugodt saját otthonhoz való jog. Ha tényleg meglépik ezt, a "védelem" csak a Cinege utcára (meg ahol épp egy valamilyen politikus lakik) vonatkozik majd, vagy teszem azt Belső-Erzsébetvárosra is? Csak kérdem. Hamár.

***

„Tragikomikus, mint mindig, amikor jogállami nyelvre próbálják lefordítani az újabb autoriter lépéseket.” Salát Orsolya, az ELTE TÁTK emberi jogi és politikatudományi tanszék oktatója egyelőre nem látja túl koherensnek a szigorítás melletti kormányzati érvelést. Igaz, sze- rinte arra sincs nagy esély, hogy a későbbi – benyújtáskori – indoklás az lesz. Salát Orso- lya szerint ráadásul Gulyás Gergely és Orbán Viktor mintha nem is ugyanazt mondanák: míg a Miniszterelnökség vezetőjének kijelentése: „majd a jogalkalmazók eldöntik” – a rendőrség és a bíróság feltehetően az arányosságot is figyelembe vevő mérlegelésére utalt (feltételezve persze, hogy lesznek bíróságok – de Salát Orsolya szerint nem lesznek, mert várhatóan az új közigazgatási bíróságok fognak ebben dönteni), addig a „generális elvről” beszélő Orbán Viktor szavaiból egy előzetes biankó tilalom olvasható ki. (via HVG)

230. A függetlenség védelme

Tegnap Kálmán Olga Egyenesen című műsorában két közismert jogász – dr. Sándor Zsuzsa és Szepesházi Péter bíró – volt a vendég. A beszélgetés során – több más mellett – szó esett a bíróságok függetlenségét követelő petícióról is, melyet Dr. Bárándy Péter és Dr. Magyar György ügyvédek tettek közzé. Itt olvasható a felhívást, aztán olvasás után mindenki döntse el, hogy miként is vélekedik minderről.

kuria3_1.jpg

Emlékezetes, hogy „a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – kommentálták nem is olyan rég kormányzati körök a legfőbb bírói fórum egy, a parlamenti választással (lásd.: levélszavazatok) kapcsolatos döntését. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott: a Kúria beavatkozott a választásba, mert döntésével mandátumot vett el a kormánypárttól. Most számos jogász – köztük egykori miniszter és államtitkárok, volt alkotmányjogászok, egy volt ombudsman és több ügyvéd – szerint ez tűrhetetlen.

A kormánynak nem dolga, hogy konkrét bírói döntéseket kommentáljon. Még kevésbé dolga, hogy minősítse a Kúria választással kapcsolatos döntését. A bírák a hatályos jogszabályok alapján, illetve a saját belső meggyőződésük szerint mondják ki ítéleteiket. Ez a bírói függetlenség lényege, amit senki sem vonhat kétségbe. Egy-egy ítéletről természetesen lehet vitatkozni, de elfogad- hatatlan az, hogy a végrehajtó hatalom szereplői állítják egy bírói fórumról, hogy az intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához. Ez alapvetően ellentétes a jogállamisággal.

Mint arról többször írtunk már, az egész Fidesz kontra bíróság vitát tágabb kontextusban érdemes értelmezni, nem kifejezetten erre a döntésre kell koncentrálni. Régóta beszélik fideszes körökben, hogy Orbán változtatni akar a bírósági rendszeren. A Kúria éles kritikája ezt a reformot készítheti elő. (via Index)

Dr. Sándor Zsuzsa saját blogján részletesen is kifejtette cseppet sem hízelgő véleményét minderről és még pár ide kapcsolódó dologról, a poszt itt olvasható: Autonóm igazság- szolgáltatás.

További szép estét mindenkinek.

***

Semmit a világon nem vettek el a Fidesztől, csak a jogerős, az állampárt által sem megkérdőjelezett jogértelmezést követték. Pont. Azaz bocsánat, nem pont, éppen ez a tragédia ebben. Hogy miután Orbán frontálisan a bíróságot támadja egy az NVI/NVB jogértelmezését érintő kérdésben, sajnos borítékolható, hogy ez csupán az előjátéka az egész bírósági rendszer átalakításának, beleértve a személyi összetételt is. Bár Gulyás egy minapi interjúban tagadta, hogy ilyesmire készülnének, ebből lehet tudni, hogy tuti megcsinálják. (via K. Szalonna)