87. És igen, elindult!

2017. március 24. - HunvaldGyörgy

Pár napja a személyes és a politikusi fb-oldalamon ugyan már megosztottam a hírt, hogy elkészült az Erzsébetváros 2019 weboldala, de gondolom, itt sem árt. Tehát Kedves Érdeklődők, innentől kezdve a fentebbi weboldalon nyomon követhetitek a munkánkat!

hunvaldgyorgy-e.jpg

Mert elindultunk. Hiszem és vallom, hogy a kerületben élőket, akik közül sokan választók is, nem akkor kell megkeresni, amikor választási kampány van. Meg kell tanulnia minden magát komoly politikusnak vallónak, hogy csak akkor számíthat egy választáson a sza- vazó támogatására, ha békeidőben (kampányidőszakon kívül) is vele van és foglalkozik a gondjaival.

Sokan azt gondolják, Erzsébetváros volt; én inkább azt szeretném hinni: újra lesz! De hogy ez sikerüljön, mindenkinek hozzá kell járulnia a munkához. Egy napot sem szabad elmulasztanunk, anélkül, hogy a nagy feladaton valamit ne lendítsünk. Eszembe jutnak Széchenyi István szavai. “Hol sok a szó, ott kevés a tett.” Azt gondolom, igaza volt.

Polgármesterként is anno így cselekedtem, és ezután is így fogok tenni!

Hunvald György

86. Parancsra tették?

Csak akkor kaphatnak lapot, ha mestereiket is túlszárnyalják gátlástalanságban, ostobaságban, szolgalelkűségben. Nincs könnyű dolguk. 

Hát igen, az osztályharc tényleg élesedik. Még pénteken jött a hír – az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagjával egyidőben –, hogy jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet értékesítése ügyében indult perben. A táblabíróság ezzel a döntésével helyben hagyta az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét. A bíró több mint egyórás indoklással ismertette az ítéletet.

polt-orban4.jpg

És ez már a sokadik ilyen ítélet, a sokadik koncepciós perben.

A Fidesz miután 2010-ben megragadta a hatalmat valóságos boszorkányüldözésbe kezdett. Naponta zengte a lakájmédia az újabb és újabb eseteket, a kormánypárt vezető politikusai legtöbbször már az ítéletet is megfogalmazták, még a bírósági tárgyalás előtt. Ehhez –természetesen– lelkesen asszisztált, az egykori fideszes Polt Péter vezette ügyészség, sokszor még a legelemibb büntető eljárásjogi szabályokat is figyelmen kívül hagyva. Az ártatlanság vélelme ezekben a kreált ügyekben nem érvényesült, bűnbaknak, bűnösöknek állították be mindazokat, akik ellen eljárás indult. (Budácsik Lajos)

„A magyar emberek jövője elszámoltatás nélkül nem lehet sikeres” – adott iránymutatást már 2010 márciusában a Fidesz. Ezt követően két elszámoltatási biztos, Budai és Papcsák urak „elfogyasztása” mellett 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, ezekből 61 ügyben büntetőfeljelentés is született, ám alig pár jutott el a vádemelési szakaszba.

Csak néhány ezekből:

  • Az MSZP elnökének megválasztott Molnár Gyulát 2006-ban vádolták meg egy ingatlaneladással kapcsolatosan, a Kúria végül 2014-ben mentette fel jogerősen minden vádpont alól.
  • Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Juhász Ferencet, a Gyurcsány-kormány honvédelmi miniszterét és Fapál László volt államtitkárt a hűtlen kezelés vádja alól. 
  • A nokiás dobozról elhíresült BKV-ügyben a vesztegetési vád elbukott, de hűtlen kezelés miatt első fokon két év börtönt kapott Hagyó Miklós. A per most másodfokon folytatódik.
  • Folytatódik a Sukoró-ügy is, mert miután a Szegedi Ítélőtábla tavaly októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette az ügy fővádlottjait, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, az ügyészség azonnal fellebbezett.
  • Tátrai Miklós viszont 4:0-ra vezet a vádhatósággal szemben, ő a sukorói telekcsere mellett a bábolnai földeladások és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása miatt került célkeresztbe.
  • Még tavaly szeptemberben a megismételt eljárásban első fokon a „kémkedési perben” Szilvásy Györgyöt és az összes vádlottat felmentette a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa bűncselekmény hiányában. Az ügyész fellebbezett a határozat ellen, a volt titkosszolgálati vezetők ügye (meghurcoltatásuk) tovább folytatódik.
  • Az egykori erzsébetvárosi szocialista polgármestert, Hunvald Györgyöt felmentették a hűtlen kezelés vádja alól, ám a vádhatóság tovább küzd: a közelmúltban perújítás kezdődött az ügyben.

… jogos a kérdés, vajon ki szolgáltat igazságot Hiszékeny Dezsőnek, Hunvald Györgynek, Juhász Ferencnek, Székely Árpádnak, Szilvásy Györgynek, Tátrai Miklósnak, Császy Zsoltnak, és a többi, koncepciós perben ártatlanul meghurcoltnak? Ki adja nekik vissza azokat az éveket, amikor a börtön árnyékéban éltek, amikor megszégyenítve őket – mint a gyilkosokat – vezetőszíjon vitték őket a bíróság elé? (Budácsik Lajos)

„Hét év és hét tönkretett élet” – így összegezte a Népszava kérdésére Székely Árpád volt moszkvai nagykövet az eljárást. Véleménye szerint az ügyészek felelőtlenül, politikai parancsra végezték munkájukat, bele sem gondoltak abba, mekkora felelősséget viselnek. Miután a bíróság egyértelműen fogalmazott, az is egyértelművé vált, hogy az ügyészek nem a megfelelő helyen ülnek. Nem csak az egyes emberek életében, de a társadalomban is komoly károkat okoznak, ha az emberek azt látják, hogy a ’40-es, ’50-es évek koncepciós eljárásai ismét gyökeret vernek, ha a történelem ismétli önmagát.

***

Lezárult a nyomozás Mengyi-ügyben, jön a vádemelés - Az ügyészség szép csendben súlyos bűnlajstromot állított összes a Voldemort nagyúr néven elhíresült Mengyi Roland fideszes képviselő ügyében. Bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, jelenleg az eljárás vádemelési szakaszban van. Nem mintha bárkinek is kívánnák, de tessék már mondani: hol marad az ellenzéki politikusoknál ilyenkor „szokásossá” vált futószár? Hol az ország-világ előtti körbe hurcibálás? Hol vannak a kiszivárogtatott nyomozati információk? Hol van ilyenkor a Magyar Hírlap, a TV2 Tények, az M1 Híradó? Sehol. Sunyizva, titokban több embert letartóztattak igen súlyos vádak alapján, akik már szabadlábon védekezhetnek...

85. Az osztályharc élesedik

Orwelli világ vár ránk, amennyiben a tervezett formában hatályba lép az Igazságügyi Minisztérium több törvényt is módosító javaslatcsomagja. Már a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját – írta a Magyar Nemzet.

hando_tanu1.jpg

Az (I)gazságügyi Minisztérium javaslatcsomagja lehetővé tenne "egyfajta előzetes felderítést", amelynek célja éppen a gyanú megállapítása. Hogy mondta Virág elvtárs "A tanú" c. filmben? "Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!"

Majd jön egy komoly névtelen feljelentés, géppel írva és beindul a Kedves Vezető gépezete. A feladat, a gyanút megállapítani, akármilyen módon. Aztán meghurcolni, belesulykolni az istenadta népbe, hogy bűnös. Az ítélet már nem számít, az már senkit sem érdekel. Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.

Virág elvtárs megmondta: az osztályharc élesedik. Akinek pedig valami vaj van a fején, hadd szarjon be egy kicsit a Felcsúti Szellem Vasútján!

P.s.: Az előzőekhez még néhány gondolat. "Érdekesség, hogy a csomag szerint a hatóságok titkos kapcsolatainak, besúgóinak a tiszteletdíjukból húszszázalékos adót kell fizetniük, csak- hogy mivel az ilyen címen kifizetett összegek is titkosak, igazából nem lehet ellenőrizni, hogy befizették-e a közterhet a besúgásért kapott pénz után." Fouché cinikus hitvallása, miszerint „A farkasokkal együtt kell üvölteni” sok követőre talált és talál Magyarországon.

És még egy gondolat: Mit képzel az Orbán kormány?! 20%-os adókulcs a Júdás pénzért?! És az egykulcsos adó, az már smafu? Meg a söralátét és a többi... Követelem a 16%-os adót a besúgásért!!!

Hunvald György

***

Akinek ez sem üti ki a butasága biztosítékait, hogy ismét állami szervek tartják nyilván a magánéletét (a magánszféra azért magánszféra, mert magánszféra, szevasz Kósa) ahol aztán kényükre-kedvükre találnak valami terhelőt (ott, ahol még a gyanúja sem merül fel semmi terhelőnek), az megérdemli a sorsát. Az egykori párttitkár üldözési mániás és hatalommániás fia visszahozza a 30-40-60 évvel ezelőtti fekete posványt, amitől állítólag ő maga és elvtársai szabadították meg az országot. Rákosi elvtárs megnyalná mind a tíz ujját. (K. Szalonna)

84. Márczius Tizenötödike

Reggel nyolc óra, jóreggelt. Forradalmi napra virradtunk. Majtényi László az “Elnököt a köztársaságnak” csoport vonulásán vesz részt. A menet délután fél háromkor indul az Operától, a Nagymező utcán keresztül, s az Alkotmány utca végénél fejeződik be. Közben a frissen párttá alakuló Momentum először tart hivatalos március 15-ei rendezvényt, ők piknikkel köszöntik a tavaszt. A program a Városligetben lesz, a Vajdahunyad-vára és a Napozórét közti részen. A DK és az LMP a Pilvaxnál tart ünnepi megemlékezést.

papai2015-03-14-001.jpg

Pápai Gábor két éve rajzolta

Persze a nemzeti ünnep az állami rendezvényekkel kezdődik, méghozzá reggel 9 órakor az Országház előtti zászlófelvonással. Innen a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével vonulhatnak át az ünneplők a Nemzeti Múzeumhoz, ahol fél 11-kor kezdődik a program, elsőként Tarlós István mond köszöntőt, majd Orbán Viktor – csakúgy, mint tavaly – a Múzeumkertből szól bátran a néphez.

Az Együtt a Múzeumkert környéki metrókijáratokhoz jelentett be síposztással egybe- kötött demonstrációt, csakhogy azt Budapest Rendőrfőkapitánya megtiltott a „nemzet méltóságának” és a „méltó megemlékezéshez való jognak” vélt sérelmére hivatkozva." Mivel ilyen törvény nincs, az Együtt a bírósághoz fordult és a TASZ segítségét kérte.)

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a bíróságon támadta meg a tilalmat, a felül- vizsgálati kérelem rámutatott arra, hogy bár az alapjogok és kivételesen alkotmányos értékek korlátozhatják a gyülekezési jog érvényesülését, a jelen esetben ilyen indok nem merül fel. Az, hogy a miniszterelnök zavartalanul szónokolhasson nem alkotmányos érték. Aki őt kifütyüli, róla mond véleményt, nem a magyar nemzetről, hiszen a magyar nemzetet önmagában sem a kormányzat, sem a miniszterelnök nem testesíti meg. Nemzeti ünnepről lévén szó, senkinek, még a kormányzatnak vagy a miniszterelnöknek sincs joga azt kisajátítani.

„Sok mindent lehet mondani arra, aki a kormányzati ünneplést sípolással akarja zavarni – lehet nem egyetérteni vele, arcátlannak vagy faragatlannak nevezni – de a véleménynyilvánításhoz való jogát nem lehet elvitatni” (Hegyi Szabolcs, TASZ)

A bíróság tegnap eldöntötte a kérdést, a rendőrség törvénytelenül tiltotta meg kétszer is, hogy Juhász Péter síposztó tüntetést szervezzen a március 15-i miniszterelnöki beszéd idejére. A tiltásokat felülvizsgáló mindkét bírói tanács leszögezte, a gyülekezési törvény nem teszi lehetővé, hogy a rendőrség előzetesen nem létező jogcímen, a "méltó meg- emlékezéshez való jog" valószínűsített sérelmére hivatkozva tiltson meg egy tüntetést. A bíróság határozatai itt nézhetők meg a jogvédő szervezet oldalán.

Mert forradalmi napra virradtunk.

***

Felvesszük a Converse csukánkat, bedobunk pár Heinekent vagy San Peregrinot, feltesszük a lemezjátszóra az Omega Red Stars angol nyelvű bakelitjét - szeretünk veszélyesen élni, na! A másik opció, hogy kimegyünk Brekivel meghallgatni a kollégát a Múzeumnál, de akkor reggel mindenképpen Quimby-vel kellene nyitnunk. Nehéz dilemma. (Pikó András fb-bejegyzése)

83. Széljegyzet (5)

„Addig mennek el, ameddig hatásos,
de ha nem hatásos, mennek tovább.”

A német Democracy Reporting International (DRI) csütörtökön közzétette jelentését a magyar jogállamiságról. A demokrácia-jelentés, amely Magyarország helyzetével és elmúlt éveivel foglalkozik egész egyszerűen, lesújtó. A demokráciák állapotát, az emberi jogok érvényesülését vizsgáló berlini civil szervezet öt pontba sűrítette az illiberalizmus "eredményeit”, és mindegyikhez készítettek egy szemléltető ábrát is.

dpi_jelentes.jpg

A szervezet szerint 2010 óta:

  1. 250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya.
  2. 1177 százalékkal nőtt strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma.
  3. 95 százalékot tett ki a menekültkérdéssel foglalkozó műsoridő aránya, amelyet a közszolgálati híradó a kormányzati álláspont propagálására fordított a kvótanépszavazás kampányidőszakában.
  4. Négyszer magasabb volt a kvótareferendum egy lakosra vetített kampányköltsége mint a Brexit-népszavazás kampánya a briteknél.
  5. 585,4 milliárd forintnyi közbeszerzési megbízást nyert el négy, Orbánhoz közel álló oligarcha 2015-ig, Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István.

A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.

A 2010-es kormányváltás óta sok kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevé- kenységét, de eddig kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt pótolja most a berlini székhelyű DRI kutatása. A nonprofit szervezet célja az állampolgári rész- vétel növelése, az állam elszámoltathatóságának segítése, a demokratikus intézmények erősítése világszerte. A DRI a mostani vizsgálódás egyes részeinél az Eötvös Károly Intézettel, a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Transparency Internationallel dolgozott együtt. (A teljes, 15 oldalas jelentés magyarul itt olvasható.) 

***

Egy másik hír: a héten a bűnösség megállapítását indítványozta a vádhatóság a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Ítélőtáblának. Még tavaly szeptemberben azt írtuk, hogy újabb koncepciós per lufija pukkant ki, merthogy a megismételt eljárásban első fokon a „kémkedési perben” az összes vádlottat felmentette a Kaposvári Törvény- szék katonai tanácsa, méghozzá bűncselekmény hiányában. Hát nem. Mivel az ügyész akkor fellebbezett a határozat ellen, az ítélet nem lett jogerős, a volt titkosszolgálati vezetők ügye (meghurcoltatásuk) tovább folytatódik. Gondolom, a végtelenségig.

82. Hamarabb szólni?

Egy hete feltettük ide a blogra Rajnai Attila írásának előzetesét az Alkotmánybíróság egyik kurta-furcsa döntéséről – merthogy akkor még csak a papíralapú 168 órában lehetett olvasni az egész cikket. Most azonban felkerült az internetre is, így azoknak, akik eddig még sem a nyomtatott, sem az internetes formájában nem olvasták, itt a lehetőség. További szép napot mindenkinek!

***

Tetszett volna hamarabb szólni – Nem ismeri el a hibát az Alkotmánybíróság

(Szerző: Rajnai Attila)

Quod licet Iovi, non licet bovi, azaz: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. A latin mondást akár jelmondatként is felvéshetné homlokzatára mostanság az Alkotmánybíróság. A testület nemrég határozatot hozott, miszerint a büntetőperekben nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában – akár a másodfokú tanács tagjaként – közreműködött. Hunvald György korábbi VII. kerületi polgármester esetében, bár az összeférhetetlenség egyértelmű, mégsem működik ugyanez az elv. Jogorvoslatnak pedig nincs helye.

Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága előtti elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében hozta meg 2016. november 28-án azt a fontos határozatát, amely szerint a büntetőperekben nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában – akár a másodfokú tanács tagjaként – közreműködött. (Egy korábbi határozatuk az eljárásból csak a nyomozási bírókat zárta ki.)

alkotmanybirok_mti.jpg

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A bírók torkán lenyomott határozatról már beszámolt a 168 Óra. Kiderült: a bíróságoknak jelentős problémát okoz a döntés végrehajtása, mert az alkotmánybírák többsége nem a jövőre nézve fogalmazta meg az elvet, így az visszamenőleg is kihat a folyamatban lévő ügyekre. Nem egy bíróságon több éve tárgyalt, sokszereplős ügyeket kell újrakezdeni, illetve hatályon kívül helyezni, miközben a Kúria nem hozott iránymutató döntést az ügyben.

Az Alkotmánybíróság a pártatlanság védelmét szolgáló fenti döntését követően bírálta el Hunvald György egykori VII. kerületi szocialista polgármester panaszát, amely két részből állt. Az egyik szerint a Szegedi Ítélőtábla két jogerősen lezárt büntetőügyében az előzetes fogva tartás időtartamának beszámításakor nem járt el arányosan, ami sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Emellett – Hunvald szerint – a kifogásolt végzés meghozatalára a Szegedi Ítélőtábla nem rendelkezett illetékességgel, ezért sérült a törvényes bíróhoz való joga. Az expolgármester indítványozta a végzés Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság az egyik ügyben úgy döntött, hogy mivel Hunvald panaszának benyújtását követően a Kúria – perújítási eljárásban – hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletét, ezért az előzetes letartóztatás beszámítási módjának elbírálása az Alkotmánybíróság szempontjából okafogyottá vált, ezért az eljárást megszüntette. Hunvald másik panaszát a tanács nem bírálta el.

Még soha nem vontak vissza döntést

– Az Alkotmánybíróság sohasem konkrét, személyhez fűződő ügyet, hanem általánosan egy problémát vizsgál, azt, hogy alkotmányos-e – mondta lapunknak Lövétei István alkotmányjogász. – Azt pedig, ha a testület valamely tagjával szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, a bírónak jeleznie kell, és ebben a kérdésben szintén az Alkotmánybíróság dönt.

A konkrét esettel kapcsolatban úgy véli: az Alkotmánybíróság döntését az érintett a fennálló kizárási ok miatt megpanaszolhatja, de azzal tisztában kell lennie, hogy a testület döntései ellen jogorvoslatnak nincs helye. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság fennállása során még nem fordult elő, hogy visszavont volna egy döntést, csak olyan, amikor hasonló eset tárgyalásakor korrekciót végzett. Természetesen a panaszos, ha úgy érzi, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.

Lövétei szerint a jogi rendszer nem teljesen független a politikai rendszertől: ha egy ellentmondást nem lehet egyértelművé tenni, az azt jelzi, hogy nem teljesen átgondolt a szisztéma, azaz korrekcióra szorul.

Csakhogy miután Hunvald megkapta a végzést, azzal szembesült, hogy a Varga Zs. András vezette alkotmánybírósági tanácsban az előadó bíró Szívós Mária volt, aki korábban részt vett a szóban forgó büntetőügy bírósági eljárásában, méghozzá nyomozási bíróként. Az expolgármester levelet írt az Alkotmánybíróság elnökének, hogy jelezze: a végzés meghozatalában olyan alkotmánybíró vett részt, akinek erre nem volt jogosultsága – nemcsak az Alkotmánybíróság állásfoglalása, hanem az Alaptörvény szerint sem.

Hunvald két év hat hónapot és húsz napot töltött előzetes letartóztatásban, emiatt korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. E testület 2010. március 10-i jogerős végzésében azt írta: „Feltételezve, hogy a gyanú, mely szerint a kérelmező elkövetett egy súlyos bűntényt, kezdetben igazolta fogva tartását, a bíróság úgy ítéli meg, hogy a vádak súlya, bár relevánsak, önmagában nem nyújt elegendő alapot a kérelmező fogva tartására a teljes időszak alatt. Továbbá a fennmaradó két jogalapot tekintve a bíróság feltárta, hogy a nyomozati eredmények, melyek a kérelmező fogva tartásának meghosszabbítását eredményezték, többnyire sztereotip döntéseken alapultak, míg a kérelmező lényegi beadványai nem lettek megfelelően figyelembe véve.”

Hunvald álláspontja szerint Szívós Mária alkotmánybíróként a fenti indoklás miatt, illetve az üggyel összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán sem tudna pártatlan és elfogulatlan döntést hozni. Hangsúlyozta: legalább ugyanekkora probléma, hogy a másik alkotmányjogi panaszát nem bírálták el, s arról a végzésben szó sem esik. Az MSZP-s politikus azt kérte az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy a panaszát olyan tanácsban bírálják el újra, amelyben a jelen lévő személyek egyike sem vett részt korábban döntéshozó bíróként az ügyében.

A levélre Bitskey Botond, az AB főtitkára felelt. Rövid válaszának lényege, hogy Hunvald az alkotmánybírósági panaszának elbírálását követően terjesztett elő kizárási indítványt a tanács egyik eljáró bírója ellen, ám ilyen jellegű indítványt a jogszabályok szerint csak az Alkotmánybíróság határozatának a meghozataláig lehet „indokolt és alátámasztott írásbeli beadványban” benyújtani.

Hunvald azonnal reagált. Újabb levelében kifejtette: beadványában nem a szubjektív elfogultságra, hanem az objektív jogsértő összeférhetetlenségre hivatkozott. Hangsúlyozta: nyilvánvalóan korábban jelezte volna, ha tudomása van arról, hogy az egykori nyomozati bírója, Szívós Mária részt vesz a panaszának elbírálásában.

Vagyis miről szól a vita? Az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény legfőbb védelmezője – azt vágta egy alkotmányjogi panaszt benyújtó fejéhez egy nyilvánvaló, törvény által is egyértelműen szabályozott összeférhetetlenség kapcsán, hogy tetszett volna hamarabb szólni. Miközben a panaszos az összeférhetetlenség fennállásról csak a végzés meghozatalát követően szerezhetett tudomást, ami azonban jogi szempontból időn túlinak számít. Az Alkotmánybíróság, hogy a nyilvánvaló tévedést ne kelljen bevallani, dogmatikus módon egy paragrafus mögé próbál bújni, holott az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyértelműen szabályozza a fentihez hasonló eseteket. E jogszabály 62. paragrafusának 3. cikkelye ugyanis kimondja: „Az Alkotmánybíróság tagja haladéktalanul bejelenti az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.”

Szívós Mária Hunvald elsőfokú nyomozati bírója volt a Fővárosi Bíróságon, több jogi csörtét is lejátszottak egymással – ennek ellenére az alkotmányjogi panasz előkészítője és előadó bírója nem jelezte az érintettségét a tanácsnak.

Vajon miért nem? – tettük fel a kérdést az Alkotmánybíróság főtitkárának.

Bitskey Botond szerint a tanácsban nem merült fel kizárási ok, egyik tagja sem jelentette be, hogy az ügy elbírálásában nem vehet részt. „Mivel az Abtv. 62. paragrafusának 3. bekezdése ezt kötelezővé teszi, feltételezem, hogy a tanács egyik tagja sem gondolta úgy, hogy vele szemben kizárási ok állna fent. Mivel pedig az indítványozó a visszautasító döntést követően jelentette csak be a kizárási kezdeményezését, a kérdéssel a tanács már nem tudott foglalkozni.”

Tegyük hozzá, ha az Alkotmánybíróság utólag be is vallaná a nyilvánvaló tévedést, a jogorvoslat akkor is nehéz volna, hiszen az AB döntéseit nem lehet megfellebbezni.

Hunvald György mindenesetre eltökélt, hisz az igazában, feltehetőleg nemzetközi bíróságra viszi az ügyet. És egyelőre megválaszolatlan az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság tanácsa miért nem vizsgálta ki a panaszának másik felét.

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

62. § (1) Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, aki az indítványozónak vagy jogi képviselőjének a hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként vagy egyéb módon, a bírói döntés meghozatalában bíróként részt vett.

(2) Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

(3) Az Alkotmánybíróság tagja haladéktalanul bejelenti az elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

(4) Az alkotmányjogipanasz-eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának kizárását, ha tőle elfogulatlan döntés nem várható

(5) Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell mutatni az Alkotmánybíróság kifogással érintett tagjának. A kizárásához való hozzájárulása esetén az Alkotmánybíróság tagja az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést közölni kell az indítványozóval és az Alkotmánybíróság érintett tagjával.

(Forrás: 168 óra, a cikk eredeti helyén itt olvasható)

***

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve és a saját döntésével ilyet, mint a fenti helyzet nem idézhet(ne) elő. A jogalkotó azonban nem készült fel arra az esetre, hogy maga az Alkotmánybíróság hoz alkotmánysértő döntést, ami ellen nincs jogorvoslat Magyarországon. Csak a Strasbourgi Bíróság tudja kimondani, hogy az AB döntése törvénysértő volt.

81. A "szakértelem"

Jóestét, jó estét. És akkor megint a perújításról: bár tegnap már megosztottam az alábbiakat az fb-oldalamon, de gondoltam most és itt sem árthat. Már csak azért sem, mert így újfent elismeréssel adózhatunk az ügyészség szakmai hozzáértésének, szakértelmének a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folyó, engem vegzáló eljárásaiban. Mindenesetre egyre mulatságosabb ez a perújítás, és ha nem az én bőrömre menne a játék, akkor akár egy Benny Hill show-ban is érezhetném magam. Hogy miért is?

benny-hill.jpg

Többek között arról kérdezték pénteken az egyik tanút, hogy ha valaki gázszolgáltatót vált, az milyen körülmények között történik? Mi történik ekkor? Honnan tudja a lakosság mit kell tennie stb…? Az egyik ügyészi "gyöngyszem”:

Ügyész a tanúhoz: - Hogyan jut a földgáz az erzsébetvárosi lakosokhoz? Kocsival? Csövön?
Tanú válasza: - Csövön természetesen.

Itt kisebb derültség keletkezett, de a tárgyalóterem komolysága felülkerekedett ezen az apróbb huncutságon. Na, ezért tényleg megérte perújítani.

Ezek után elmagyaráztam az ügyésznek – biztos, ami biztos –, hogy mi történt a rendszerváltás után Magyarországon. Leegyszerűsítve: vannak piaci szolgáltatók, akik a gázt adják el a fogyasztóknak, teszik ezt azon a rendszeren keresztül, ami egy másik piaci szereplő tulajdona (csőhálózat, stb.). Amikor szolgáltatót vált egy budapesti fogyasztó, akkor a régi szolgáltatója nem viszi el a mérőórát, nem szedi fel maga után a vezetéket, hanem ugyanazon a rendszeren keresztül adja a gázt az új szolgáltató. És a gáz pedig, természetesen csövön keresztül érkezik Budapesten mindenkihez. (Vajon mennyi pénzt fizetnek egy ügyésznek azért, hogy hülye kérdéseket tegyen fel egy tárgyaláson?)

Az ügyésznek persze mindez nem fontos kérdés, de akiről szól a tárgyalás annak azért ez nem mindegy! Azt sejtem, hogy olvassák a blogomat, de a tárgyaláson mégsem kérdezhetem meg az ügyészt arról, hogy miért nem ért ahhoz, amiben anno és most vádat emelt ellenem.

Aztán itt van még ez is: a PestiSrácok "oknyomozó és közéleti portál” újságírója annyira igyekezett a tárgyalásra, hogy még az újságíró igazolványát is elfelejtette magával hozni. Ennek az lett a következménye, hogy nem készíthetett jegyzeteket a tárgyalásról, csak hallgatóságként vehetett részt azon. Az emlékezetből újságírás viszont úgy látszik, nem nagyon megy a fent nevezett tudományos-fantasztikus portál újságírójának vagy minek, mert tök hülyeségeket írt a tárgyalásról. Így aztán a tudósítás olyan színvonalúra sike- redett, mint az igazolványnélküli srác emlékezete. Köze nincs a valósághoz, de talán majd legközelebb.

"A hazugság már félig megkerülte a világot, amikor az igazság még csak a nadrágját húzza.” (Winston Churchill)

Azért különösebben most sem izgattam fel magam a témán, jó éjt mindenkinek, szép álmokat.

Hunvald György

***

Közkívánatra még egy kis színest megosztok Veletek kedves Barátaim. Az ügyészeknek (mert már ketten vannak) megjegyeztem, hogy boldog vagyok azért, mert a mindenki számára ismerős Kárpáti Gyuri bácsit, akit sokan tisztelnek és szeretnek kies hazánkban, nem citálták az ügyészek a bíróság elé. Történt ugyanis, hogy Gyuri bácsi a közelmúltban havi 900 ezer Ft-ért tanácsot adott a miniszterelnök úrnak. (Na nem az "elmút nyócév- ben"!) Tette mindezt havonta néhány alkalommal, telefonon keresztül néhányszor 10 percben. Eszem ágában sincs megkérdőjelezni, hogy ezek a telefonos interjúk megértek e a miniszterelnök úrnak havi 900 ezer forintot. Az ügyészek is hasonlóan gondolhatták ezt, mert velem ellentétben szerencsére Gyuri bácsit nem vegzálják. A sport fontos dolog! Szorgos népünk győzni fog! (Hunvald György)

80. Non licet bovi

Quod licet Iovi, non licet bovi, azaz: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. A latin mondást akár jelmondatként is felvéshetné homlokzatára mostanság az Alkotmánybíróság. A testület nemrég határozatot hozott, miszerint a büntetőperekben nem vehet részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában – akár a másodfokú tanács tagjaként – közreműködött. Hunvald György korábbi VII. kerületi polgármester esetében, bár az összeférhetetlenség egyértelmű, mégsem működik ugyanez az elv. Jogorvoslatnak pedig nincs helye. - Rajnai Attila írása most még csak a nyomtatott 168 órában… (Lásd.: Lapajánló - Tetszett volna hamarabb szólni)

ab_szivos.jpg

Hát igen. Mostanra már másnak is feltűnt a dolog. Az Alkotmánybíróság egy még 2016. november 28-án hozott, alkotmányjogi panaszt elbíráló végzésében – nagyon helyesen – megállapította, hogy az Alaptörvényt sérti az, ha a büntetőügy további intézésében olyan bíró vesz részt, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Éppen ezért, megsemmisítette a konkrét ügyben a Kúria ítéletét, mert a Kúria részéről olyan bíró vett részt a döntés meghozatalában, aki az ügyben a nyomozás során nyomozati bíró volt. Ez így rendben is lenne, ha rendben lenne. De nincs.

Régi magyar mondás, hogy csak az ökör következetes. Az Alkotmánybíróság éppen a magyar közmondást erősítendő példát is mutatott egy nappal későbbi döntésével, az alkotmányjogi panaszom elbírálásakor. 2016. november 29-én végzést hozott panaszom tárgyában és az eljárást okafogyottság miatt, megszüntette. A végzést az Alkotmánybíróság 5 tagú tanácsa hozta és az előadó bíró az a dr. Szívós Mária alkotmánybíró volt, aki az alkotmányjogi panasz tárgyát képező ügyemben 8 alkalommal döntött nyomozati bíróként az előzetes letartóztatásom meghosszabbításáról és más egyéb nyomozati döntéseket is hozott velem kapcsolatban. (Hunvald György: AB, kis hibával)

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve és a saját döntésével ilyet, mint a fenti helyzet nem idézhet(ne) elő. A jogalkotó azonban nem készült fel arra az esetre, hogy maga az Alkotmánybíróság hoz alkotmánysértő döntést, ami ellen nincs jogorvoslat Magyarországon. Csak a Strasbourgi Bíróság tudja kimondani, hogy az AB döntése törvénysértő volt.

P.s.: Tetszett volna hamarabb szólni? Hmmm. Én azt hiszem, hogy dr. Szívós Máriának kellett volna szólnia, hogy "bocsánat, de ebben az ügyben én már korábban derekasan matattam.” De nem, ő nem szólt. És jogorvoslatnak helye nincs. Magyarországon.

79. Teljes agyhalál előtt

Vasárnap ugyan már megosztottam az fb-oldalamon egy jellemző esetet, ami az ügyészség szakmai képzettségét és az ügyész éles elméjét bizonyítja az engem vegzáló eljárásaiban, de gondoltam itt sem árthat. Mégse minden nap történik ilyen, szerencsére. Mindez csütörtökön, a teljes agyhalál előtt egy perccel zajlott…

ezigen_500_1.gif

Az ügyész kérdezi a tanút, hogy ha ő városközponttal kapcsolatban adott városfejlesztési tanácsot nekem, akkor miért nem a Fővárosi Önkormányzattal szerződött, mert ő (mármint az ügyész), úgy tudja, hogy a VII. kerület nem a városközpontja a Fővárosnak, a Kőbánya-Városközpont jöhetne inkább szóba. Komolyan ezt mondta, ne nevessetek.

Ezek után elmondtam neki (mármint az ügyésznek), hogy a Fővárosnak nincs város- központja, ellenben a főváros kerületeinek vannak városközpontjai, némelyiknek több is. A Kőbánya-Városközpont, amire emlékszik, csak a 3-as metró utasainak tűnik úgy, hogy az a Főváros városköz- pontja, sőt ha egy kicsit tovább utazunk vele, meglepetésre a vonal másik végén is van egy városközpont, amit a balliberális média, az ügyészség megtévesztésére Újpest-Központnak hív.

Nem hülyéskedek, tényleg így történt és ilyen "magas szintű szakmai hozzáértés" miatt kell a perújítási tárgyalásra járnom. Ilyenkor azért mindig eszembe jut József Attila verse: "Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani!"

Rájuk férne.

Hunvald György

78. Tuggyukkik

"Márpedig, ha a Momentum az új SZDSZ, akkor a Fidesz az új MSZMP. (Akkor is, ha a Momentum mégsem az új SZDSZ.)" - Gomperz Tamás, HVG 

Szombat esti kis rövid észrevétel. Tegnap a miniszterelnök úr régi jó (?) szokása szerint elbandukolt a Kossuth Rádióba adni egy péntek reggeli nagyinterjút, és azzal próbálta letudni a Momentum Mozgalmat, hogy azt mondta, "ez az új SZDSZ", amely végül úgyis szövetségre lép az MSZP-vel. Pontosabban, a kormányfő úgy fogalmazott:

…a Momentum Mozgalom álomgyilkosságot követett el. Nem drágállotta, hogy egyesek olimpiai álmainak meggyilkolásával törjön be a politikába.

tuggyukkik_papai.jpg

Tuggyukkik, merjük, tesszük... (Pápai Gábor)

Majd hozzátette:

Lassan harminc éve vagyok a politikában, meghallgattam őket, ez egy új SZDSZ. Kis lökdösődés után pedig MSZP-SZDSZ-koalíció jön.

Erre a Momentum az alábbi velős mondatokkal reagált:

Nem a Momentum kezdte az SZDSZ ifitagozataként a politikai karrierjét, hanem a Fidesz. Nem a Momentumnak voltak az SZDSZ-szel közös jelöltjei, hanem a Fidesznek. Az, hogy Orbán Viktor az SZDSZ-ről beszél, mindennél jobban bizonyítja, hogy a múltban él és politizál. Nem a jövő embere.

Na ja, Miniszterelnök úr! Van olyan, hogy fiatalok jönnek és visszaszólnak a kormányfőknek. Biztos nem látott még ilyet életében, de van ilyen. Bár ha jól emlékszem, mintha már lett volna ilyesmi valaha. Régesrégen…

De visszatérve még a péntek reggeli miniszterelnöki interjúra, merthogy ott még egy merőben szokatlan dolog is történt: visszakérdezett a közmédia újságírója. “Komoly szégyentől és lejáratástól mentettük meg az országot” – mondta a miniszterelnök. Közmédia újságírója: „Mi lett volna a szégyen, a népszavazás?” A kormányfő hangja hallhatóan kissé elcsuklott és jó pár másodpercig kereste a gondolatait...

Nem kellett volna visszakérdezni. (S mindeközben Felcsúton halkan felsírt egy malacpersely.)