3. Egy döntés margójára

2016. július 16. - HunvaldGyörgy

Az elmúlt néhány napban megjelent hírek szerint, a Kúria felülvizsgálati ítélete Hunvald György kontra HVG személyiségi jogi perben a következő: „Közéleti szereplő közszereplésével kapcsolatban folytatott büntetőeljárásról szóló tudósításban közéleti szereplő képmása az adott eljárásról szóló tudósítás körében – ha a képmás a konkrét eljárás során készült – adott személy konkrét hozzájárulása nélkül is felhasználható.”

kuria_justitia.jpg

A Kúria ítélete hivatkozik a strasbourgi esetjogra és az Alkotmánybíróság különböző döntéseire. Ez az ítélet azonban nem válaszolja meg azt a kérdést, mit kezd magával az a közszereplő, akit később felmentenek. Persze jóval később, mint amikor a bilincses fotó készült róla. Kitől kérheti a jóvátételt? Azért, hogy a bilincses kép azt sugallja, bűnös.

Egészen biztos vagyok abban, hogy ez a kúriai döntés nem fog sokáig hatályban maradni, mert az európai jog nem ebbe az irányba fejlődik.

Az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottsága strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek értelmében új szabályozást hoznak létre az ártatlanság vélelmének biztosítására a büntetőeljárás során - tudatta közleményében az uniós parlament.

Az irányelv célja, hogy lefektesse az ártatlanság vélelme miatti minimumszabályokat, amik a gyanúsítottakat és a vádlottakat a büntetőeljárás során a jogerős ítéletig megilletik. A hatóságoknak lehetőség szerint kerülni kell a kézi és lábbilincs, illetve más, a bűnösség látszatát keltő eszköz használatát. Kivétel, ha ezeknek az alkalmazása feltétlenül szükséges.

Az irányelvet a büntetőeljárás kezdetétől alkalmazni kell a gyanúsítottakra vagy vádlottakra, már az előtt is, amikor az illetékes hatóságok az érintett személy tudomására hozták azt, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják. Az irányelvet az eljárás végéig, vagyis a jogerős ítélet meghozataláig alkalmazni kell.

Az Strasbourgi Bíróság (EJEB) az ártatlanság vélelme egyik legalapvetőbb elemeként leszögezte a tényt, hogy a bírósági vagy köztisztviselők nyilvánosan nem mutathatják be a gyanúsított vagy vádlott személyt úgy, mintha az bűnös lenne egy bűncselekmény elkövetésében, ha nem volt még tárgyalása vagy ügyében még nem született jogerős ítélet.

Ez az alapelv az EJEB ítélkezési gyakorlatának megfelelően vonatkozik minden hatóságra. Mindkét helyzet arra bátoríthatja a nyilvánosságot, hogy az adott személyt bűnösnek tartsák és előítélettel álljanak az igazságügyi hatóság által értékelt tényekhez. Az uniós közlemény kimondja, hogy az új szabályozást valamennyi tagországnak alkalmaznia kell.

Miután a megszavazott irányelvet az Európai Tanács elfogadta, a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre, hogy átültessék a nemzeti joggyakorlatba.

Az ártatlanság vélelmének alapelve sok év alatt fejlődött ki. Az EJEB elismeri az ártatlanság vélelme és más, a tisztességes tárgyaláshoz való joghoz kapcsolódó jogok közötti egyértelmű kapcsolat meglétét abban az értelemben, hogy amikor ezeket a jogokat megsértik, az ártatlanság vélelme is elkerülhetetlenül veszélybe kerül. Ezt a 2016. január 20-án elfogadott uniós irányelvet a Kúria vélhetően nem vette figyelembe a felülvizsgálati döntésében idén április 27-én.

A Kúria felülvizsgálati ítélete szerint a fotón csak öltönyben vagyok látható, „… bilincs illetve, vezetőszíj rátekintéssel nem észlelhető külső, objektív szemlélet szerint.”

Lehetségesnek tartom, hogy rossz minőségű fotót néztek, ugyanis a féléves előzetes letartóztatásomkor készült fotón tökéletesen látszik a vezetőszíj és a bilincs egy része is, ami a bűnösségem egyértelmű látszatát kelti, ami sérti az ártatlanság vélelmét. A fotón nem csak az arcom látszik, hanem az előbb említett vezetőszíj, mellette a büntetés- végrehajtási őrrel. Ha csak az arc látszana, akkor akár igaz is lehetne a Kúria álláspontja, csakhogy a kérdéses fotó a bűnösség látszatát keltette a jogerős ítélet meghozatala előtt. Nekem a bilinccsel, vezetőszíjjal volt problémám az ilyen képek közlésekor. Erre ugyanis nem adtam engedélyt.

A kérdést a Strasbourgi Bíróság (EJEB) fogja eldönteni és nincs kétségem, hogy az ártatlanság vélelmével kapcsolatos korábbi gyakorlata és a kötelezően alkalmazandó uniós irányelv mellett milyen döntést fog hozni. Az ártatlanság vélelme ugyanis a természetes személyekre vonatkozik és nincs különbség a közszereplő és nem közszereplő természetes személy között.

A baj az, hogy az addig közölt bilincses fotókért az azokat közlő médiák helyett az államnak kell majd kártérítést fizetnie.

P.s.: Ja, és innen üzenem Pilhál Gyurkának, a Magyar Nemzet újságírójának – csak úgy, tollhegyről –, hogy a bilincs mutatását sosem engedélyeztem, pont azon okoknál fogva, ami most már európai jogként lett elfogadva, az arcomat viszont sosem szégyelltem.

Hunvald György

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr808893860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamás46 2016.07.16. 20:20:27

Az uniós jogharmonizáció 2005.január 1-től vonatkozik a magyar törvényhozásra.
Ennek ellenére rengeteg ügy van Strassbourgban,ami azt bizonyítja, hogy 11 év után sem hajtotta végre a magyar törvényhozás a jogharmonizációt.
A megdöbbentő ebben az, hogy egy-egy ügyben az erre való hivatkozást a bíróságok úgy kezelik(a Kuriát is beleértve),mintha precedens(máshol megtörtént) lenne,amit a magyar jog nem ismer el.
Amennyiben valaki mégis küzd(?) azért, akkor jönnek a jogi csűr-csavarok,és ha valakinek türelme van akkor a strassbourgi bíróság.
Ezt azonban nem érdemes 50 év feletti korban elkezdeni, mert nem lehet a végét megérni. (tapasztalatból írom)