265. Amitől Orbán fél

2018. szeptember 06. - HunvaldGyörgy

Pár nap múlva, szeptember 12-én szavaz az Európai Parlament (EP) a magyarországi demokrácia helyzetéről, amely – először az EU történetében – az uniós Szerződés 7. cikkelyébe foglalt, hosszabb távon szankciókkal is fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben. A jelentésről tényleg csak nagyon röviden.

eu_parlament.jpg

Mint látható, hogy a jelentésnek csak az egyik pontja szól Magyarország menekültekhez való viszonyával, szemben a kormány média állításaival. Gyakorlatilag az EU minden érté- kével szembe megyünk.

Tanácsi határozatra irányuló javaslat
az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról.

Az alkotmányos és a választási rendszer működése:
Az alkotmányos reform eredményeként korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét.

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai:
A magyar igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága nem garantálható, és hogy a jogállamiság meggyengült.

A korrupció és az összeférhetetlenség:
Magyarország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az Unióban. Minden magyar régió jóval az uniós átlag alatt van a kormányzás minősége tekin- tetében. Magyarországon a korrupciót széles körben elterjedtnek (89%) érzékelik. Magyarországon a vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából az egyik legproblematikusabb tényezőt a korrupció jelenti.

A magánélet védelme és az adatvédelem:
Magyarországon a nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben.

A véleménynyilvánítás szabadsága:
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 2018. április 5-i záró következtetéseiben aggo- dalmának adott hangot a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó magyar médiaszabályozással és gyakorlatokkal kapcsolatban.

A tudományos élet szabadsága:
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvény aránytalan mértékben korlátozza az uniós és Unión kívüli egyetemek működését, és mert a törvényt összhangba kell hozni az uniós joggal.

A vallásszabadság:
Magyarország a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben értelmezve megsértette az egyesülés szabadságát.

Az egyesülési szabadság:
Magyarország nem teljesítette a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezései szerinti kötelezettségeit, mivel a nem kormányzati szervezetekről szóló törvény rendelkezései a Bizottság nézete szerint közvetve diszkriminálják és arány- talanul korlátozzák a civil társadalmi szervezeteknek juttatott külföldi adományokat. A tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben megsértette az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmé- hez való, az Alapjogi Chartában rögzített jogot.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog:
A család fogalmának alkotmány általi korlátozó meghatározása megkülönbözte- téshez vezethet, mivel nem terjed ki bizonyos típusú családmodellekre, köztük az azonos nemű párokra. Az Emberi Jogi Bizottság amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy erőszakos cselekmények, negatív sztereotípiák és előítéletek sújtják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban.

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem:
A roma közösség továbbra is széles körű diszkriminációnak és kirekesztésnek, mun- kanélküliségnek, továbbá lakhatási és oktatási szegregációnak van kitéve. Különösen aggasztónak tartja, hogy a köznevelési törvény ellenére továbbra is elterjedt az iskolai szegregáció, különösen az egyházi és a magániskolákban, és továbbra is aránytalanul magas az enyhe fogyatékossággal élő gyermekek iskoláiban elhelyezett roma gyermekek száma. Elterjedtek a kisebbségek, és különösen a romák, a musz- limok, a migránsok és a menekültek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd a politikai közbeszédben, a médiában és az interneten, többek között a kormány által támogatott kampányok keretében is.

Aggasztónak tartja továbbá az antiszemita sztereotípiák elterjedtségét. Aggasztónak tartják továbbá azokat az információkat is, amelyek szerint rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma, mivel a rendőrség gyakran nem folytat vizsgálatot és nem emel vádat a gyűlölet-bűncselekményekre és gyűlö- letbeszédre vonatkozó hiteles beszámolókkal összefüggésben. Aggasztónak tartják azokat a jelentéseket is, amelyek szerint a gyakorlatban a rendőrség rendszeresen alkalmaz etnikai alapú profilalkotást a romák vonatkozásában.

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai:
Intenzíven alkalmazzák a Magyarországon belüli befogadó központokban való automatikus menekültügyi őrizetet, valamint aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a személyes szabadság korlátozását a jogellenes belépéstől való általános elretten- tésre használják, és nem a kockázat személyre szabott meghatározására adott válaszként. A visszatoloncolásokat megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, és hogy az ilyen intézkedés alá vetett egyéneknek csak igen korlátozott lehetőségük van menedékjog iránti kérelem benyújtására vagy fellebbezésre.

A kollektív és erőszakos kitoloncolásokra is sor kerül, állítólag súlyos bántalmazások, rendőrkutyák támadásai és gumilövedékekkel való lövések mellett, amik súlyos sé- rüléseket okoznak, és legalább egy alkalommal egy menedékkérő halálához vezettek. Aggodalmának adott hangot továbbá amiatt is, hogy a jelentések szerint a menedék- kérő gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak életkorának a tranzitzónákban történő megállapítása nem megfelelő, jelentős mértékben támaszkodik egy szakértő általi vizuális vizsgálatra, és pontatlan, továbbá hogy a jelentések szerint az ilyen mene- dékkérők nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel az oktatáshoz, a szociális és pszichológiai szolgáltatásokhoz, valamint a jogi segítségnyújtáshoz.

Az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló új javaslat értelmében az életkor megállapítására irányuló orvosi vizsgálat végső eszköznek tekintendő.

Gazdasági és szociális jogok:
A rendkívüli szegénységgel és az emberi jogok kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó és a megfelelő lakhatáshoz való joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2012. február 15-én és 2012. december 11-én felhívta Magyarországot, hogy vizsgálja felül azt a szabályozást, amely lehetőséget nyújt a helyi hatóságok számára, hogy a hajléktalanságot szabálysértéssé nyilvánítsák, illetve hogy tegyen eleget az Alkotmánybíróság által a hajléktalanság büntethetőségének megszüntetéséről hozott határozatnak. A magyarországi látogatását követően 2014. december 16-án közzétett jelentésében az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy aggasz- tónak tartja az utcai hajléktalanság és kunyhó- és bódéépítés megakadályozása céljából hozott intézkedéseket, amelyeket széles körben jellemeztek úgy, hogy a gyakorlatban bűncselekménnyé nyilvánítják a hajléktalanságot.

Ezen okokból az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően meg kell állapítani, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében hivatkozott értékeket.

A Tanács elfogadta ezt a határozatot:

  • 1. cikk
    Egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket.
  • 2. cikk
    A Tanács azt ajánlja, hogy Magyarország az e határozatról szóló értesítést követő három hónapon belül hozza meg a következő intézkedéseket: [...]
  • 3. cikk
    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [...] napon lép hatályba.
  • 4. cikk
    Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Hunvald György

P.s.: Francia külügyminiszter - Nem akarunk tovább fizetni Magyarországnak és Lengyelországnak. Ha nincs EU pénz, nagy bajban lesznek a haverok, a gázszerelők stb... A legnagyobb veszteség azonban Magyarországot éri.

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr7014226531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.