Jó estét, jóestét. A Gruevszki-ügy körüli közfelháborgásban – eléggé el nem ítélhető módon – lemaradtunk Semjén Zsolt legújabb dobásáról, pedig nekünk is mindig nagy öröm, ha beszámolhatunk utazásairól, vadászatairól, vagy parlamenti ügyködéseiről. Két hete a nemzet orvvadásza miniszterelnök-helyettese a gyülekezési jogra vonatkozóan adott be ugyanis egy igen érdekesnek tűnő törvényjavaslatot. Egészen pontosan a településkép-védelmi törvényhez (!!!) nyújtott be módosítást, bár ehhez a munkaköri leírása alapján – elvileg – az égvilágon semmi köze nem lenne. Hát most már van. De nézzük mi erről dr. Sándor Zsuzsa* véleménye...

A zseniális rénszarvasvadász
Szerző: Sándor Zsuzsa

A „zseniális” jelzőt sajnos nem én aggattam Semjén Zsoltra, ő maga már októberben szerényen így jellemezte magát egy törvényjavaslata kapcsán. És most a miniszterel- nök-helyettes újfent zseniálisat alkotott. Sikerült ismét egy olyan törvénymódosítást beterjesztenie, amilyet még a világ nem látott. Kitalálta ugyanis, hogy a közterület miként veszítheti el közterület jellegét. Igaz, az ötlet nem eredeti, hiszen láttuk már, hogyan veszíti el közpénz jellegét a közpénz. A „jelleg” elveszejtésében világcsúcs- tartók vagyunk.

Nos, Semjén ezúttal a települések védelméről szóló törvény módosításával szerezhet magának újabb babérokat. Már a törvény szerkezete is a szerző zsenialitására utal. Az első része egy igazi kamu beetetés „az elektronikus közterület-használati tájékoz- tatás rendszeréről”. De hisz ez remek ötlet! Ha egy ilyen működik, bárki bármikor egy kattintással megtudhatja, kik, mikor és hol tüntetnek.

Ámde! Ha a gyanútlan olvasó eljut a javaslat második részéhez, azonnal a szívéhez kap. Hisz abban egy komplett utcanévsor szerepel! Ez a förmedvény egyetlen pont- jában sem felel meg a jogalkotásról szóló törvény szabályainak. Az ugyanis előírja, hogy „a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jog- rendszer egységébe (na jó, ilyen nincs), megfeleljen a nemzetközi jogból és az uniós jogból eredő kötelezettségeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek”. Semjén műve sajnálatos módon egyetlen kritériumnak sem felel meg.

De hagyjuk a formai elemzést, nézzük a tartalmat! Az pedig nem más, mint a gyülekezési jog elképesztő, megengedhetetlen, minden nemzetközi és hazai jogba ütköző korlátozása. Kimondja, hogy „a nemzeti ünnepek, a nemzeti gyász- és emlék- napok, egyéb ünnepi időszakok, valamint a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek helyszínei (és itt jön az utcanévsor) elveszítik közterület jellegüket.

Magyarán március 15-én, június 4-én és 16-án, augusztus 20-án, október 6-án és 23-án, november 4-én, valamint advent első vasárnapja és január 6-a között, no meg még az alkalmanként kitalált rendkívüli megemlékezéseken a lábadat sem teheted be az egész belvárosba. Vagy azért, mert a kormány ott ünnepel, vagy azért, mert az ellenzék szokott ott tüntetni.

Ugye nem is kell magyarázni, mi a célja ennek a tervezetnek? A felsorolt napokon és a hosszan felsorolt utcákon az államon kívül senki (a senkin értsd: ellenzék) nem tarthat tüntetést, de senki nem is mehet oda, ahol az állami ünnepség zajlik (a senkin értsd: senki).

„A gyülekezési szabadság azt is jelenti, hogy egy demonstráció szervezője eldöntheti, hogy hol szeretne tüntetni. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti, vagy éppen az ünnepi célú használat. Emellett ellehetet- lenítenék, hogy egy állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét” - írja a TASZ.

És mit mond Orbán? „1989-ben megfogadtuk, ha megfosztanak minket a gyülekezési és szólásszabadságunktól, akkor először fölemeljük a szavunkat, s ha ez sem segít, akkor cselekszünk. Ehhez tartottuk magunkat a Kossuth téri kordon lebontásával is." Ja, nem most mondta, hanem 2007-ben. No comment.

Ha a törvény célja nem volna olyan felháborító, esküszöm, csak röhögni lehetne azon, milyen pancser munkát végzett a mi ájtatos rénszarvasvadászunk. Ahhoz, hogy kitilthassa a népet adventtől vízkeresztig a Kossuth térről, az Alaptörvényre hivatko- zik. Idézem: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájá- nak védelme az állam minden szervének kötelessége.” Egyszóval decemberben azért nem mehet senki egy hónapon át a Kossuth térre, mert védeni kell a keresztény kul- túrát. Még jó, hogy nem teszik ki a táblát: zsidók (mohamedánok, hinduk, buddhis- ták) számára a belépés tilos!

A zseniális törvényszerkesztők – hogy leplezzék az igazi célt – nem a gyülekezést tiltják meg, hanem a fél város „közterület jellegét” szüntetnék meg. Akkor pedig egy szál magában sem lófrálhat ott engedély nélkül senki. Hát nem volna jobb mindenkinek – leszámítva a rénszarvasokat - ha Semjén doktor jogászkodás helyett inkább főállásban vadászna?

(Megjelent a JogÁsz blogon, 2018. novemberber 19-én.)

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővá- rosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

Breaking news! Tegnap délután helyreigazítást kértem Magyar Időktől, mára ki is javították a cikküket. Kiszedték azokat a szavakat, amelyeket sérelmeztem. Tehát még egyszer az elkövetkező időkre: sosem folyt és nem is folyik ellenem eljárás korrupciós bűncselekmény miatt – nem voltam ezzel gyanúsítva és ekként elítélve sem. Világos? (via Hunvald György)