Hétfőn, ugyanaznap, mikor végleg eldőlt, Bécsbe költözik a CEU, megjelent a 444-en egy jó hosszú cikk Orbán Viktor nemzeti posztkommunizmusa címmel. Az írást eredetileg 2018. október 30-án a Jagelló Klub (Klub Jagielloński) nevű lengyel társaság közölte le az oldalán, lengyelül. A pártoktól független szervezet politikáról, gazdaságról, történelemről és kultúráról ír elemzéseket, illetve javaslatokat tesz a kormánynak. Az írást Kovács János fordította magyarra. Az igen részletes elemzésből megtudhatjuk, hogy kívülről milyennek látnak minket magyarokat, Magyarországot és persze – Orbán Viktort. Hogy távolabbról szemlélve, hogyan is néz ki ez a délceg kis ország Európa közepén.

(Fotó: Klub Jagielloński)

Megj.: Van, aki hosszúnak és unalmasnak találta az írást. Valóban nagyon hosszú. Hogy unalmas-e, azt meg mindenki döntse el maga. Egy, az igazságszolgáltatással kapcsolatos részt azonban most itt kiemelnénk belőle:

Nézzük az igazságszolgáltatás reformját. A bírák mindig könnyű célpontnak számítanak, Magyarországon ráadásul a Legfelsőbb Bíróságot a kommunisták által 1949-ben alapított testület egyenesági leszármazottjának tartották. A LB volt a terror legfőbb eszköze az 1956-os szovjetellenes felkelés leverése után. Ez pedig, a puszta vád, hogy a bírák kommunisták és bűnözők, élénken hatott a közvélemény képzele- tére. Nem számított, hogy 2011-ben olyan bírák voltak hivatalban, akiknek 70 száza- léka 1990. után öltötték fel a talárt, akiket pedig bármiért felelősségre lehetett volna vonni, azok nem mentek át a kilencvenes évek eleji átvilágításon.

Hogy megszabaduljanak a szakma vezető bíráitól, a Fidesz 70-ről 62 évre szállította le a nyugdíjkorhatárt. Ennek nyomán körülbelül háromszázan távoztak, a szakma nagy- jából egytizede. Az Alkotmánybíróságtól elvették a lehetőséget, hogy véleményezze a költségvetéssel kapcsolatos törvényeket. Megnövelték az AB tagjainak számát, meg- változtatták a megválasztásuk alapelveit, a saját jelöltek hivatali idejét pedig 9-ről 12 évre emelték fel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntették, helyette létrehozták az Országos Bírósági Hivatalt, amelynek elnökét a parlament választja meg. Ez a tisztség a Fidesz egyik alapítója feleségének jutott.

Ez a séma ismétlődik más területeken is. Megszüntetik a régi intézményt és újat alapítanak helyette, amelyet lojális pártkatona vezet. Mit eredményeztek ezek a vál- toztatások? Pozitívan hatottak a bíróságok működésére? A közvélemény bíróságokba vetett bizalma alacsony, mint eddig is. Két évvel ezelőtt a World Justice Project felmé- rést végzett a magyar jogállamiság helyzetéről a bíróságokkal kapcsolatba került állampolgárokkal készített interjúk alapján, és a legalacsonyabb, Bulgáriáéval azonos szintű uniós érték született. A felmérésből kiderült, hogy a magyar igazságszolgálta- tás a következő okok miatt bírálható: a hatalom nem kielégítő ellenőrzése, korrupció, a bűnvádi eljárások részrehajló lefolytatása és az általában nehéz hozzáférés az adatokhoz.

És akkor a végéről még egy bekezdés:

Az összegzéstől még messze vagyunk, mert Orbán rendszere továbbra is él is virul, és ha nem avatkozik közbe egy véletlen baleset vagy a történelem szeszélye, még legalább egy kormányzati ciklusig kitart. És ebben a kitartásban rejlik a legnagyobb veszély. Orbánt ugyanis nem elégi ki, hogy tartós a rendszere, Tuskkal ellentétben, aki örvendezik afelett, hogy kényelmesen elüldögélhet a kandalló mellett. Ez Orbán számára nem fér bele abba a rendszerbe, amelyet létrehozott. Magyarországon a hatalom ellenőrizetlen természetéből az fakad, hogy ha nem talál ellenállásra, egyre erősebb lesz a szorítása, újabb és újabb területeket foglal el. Képtelen megállni, képtelen visszakozni. Kivész belőle az egészséges önkorlátozó ösztön, kiengednek a fékek, mindig új vért kíván.

Ez meg az utolsó mondat:

Sokat segítene Magyarországon, ha jönne valaki, és azt mondaná Orbánnak: elég volt!

További szép estét mindenkinek.

***

A fentiek tükrében jó lehet olvasni ezt, tegnapról: Az ügyészség politikamentesen, objektí- ven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját – jelentette ki képviselői kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt. Beszámolója kapcsán elmondta: a szervezet tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott. Arról nincs hír, hogy leszakadt-e a plafon. (via 168 óra)