298. Akár akarjuk, akár nem

2018. december 14. - HunvaldBlog

Ahogy az várható volt – ha nem is csendesen – de szerdán a túlóratörvény mellett átnyomták a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot is a parlamentben. A viharosra sikeredett ülésen az ellenzék elsősorban a rabszolgatörvény megszavazását próbálta megakadályozni; délutánra elfoglalták az elnöki pulpitust, és minden eszközzel igyekeztek elérni, hogy ne fogadják el a jogszabályt. Ennek ellenére – finoman szólva is kétes körülmények között – a törvényt a fideszes képviselők megszavazták.

parlament2018_botrany3.jpg

Sajátságos helyzetet teremt az önálló közigazgatási bíróság felállítása: az állam és a polgárai közötti jogvitákban olyan bíráknak kell majd dönteniük, akik az igazságügy-miniszternek köszönhetik a talárt, s akiknek a vezetőit a miniszter maga nevezi ki. Lehet ebben a helyzetben az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélni? (Ha a miniszter mondja meg, ki lehet bíró, oda az igazságszolgáltatás függetlensége / Magyar György)

Az, hogy közben megszavaztak egy olyan törvényt is, melynek alapján egy teljesen új bí- rói kart hozhatnak létre, amelynek tagjait majd a Fidesz választhatja ki, és amely politikai- lag kényes ügyekben – többek közt tüntetések és sztrájkok jogosságának elbírálásában – dönthet majd, most még elsikkadt.

Pedig ennek is megisszuk majd a levét. Akár akarjuk, akár nem.

P.s.: Megjegyzem, már harmadik napja ezrek tüntetnek Budapest utcáin, és már nem csak a rabszolgatörvény ellen.

***

Áder János államfőhöz fordult pénteken az Európa Tanács emberi jogi biztosa a közigaz- gatási bírósági rendszer tervezett létrehozása miatt. Miután a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel megszavazta a különbíróságok felállítását, a biztos felszólította a köztársasá- gi elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot. (via 444.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr9014483768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anonymand 2018.12.18. 16:07:23

Nem véletlen az, hogy megszűntnek tekinthető a "lelkiismereti szavazás".
Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy vezényszóra könnyebb elfogadtatni bármilyen törvényt.
Persze az is lehet, hogy a képviselőknek, vagy legalábbis nagy részének nincs lelkiismerete.