Tegnap a Welt am Sonntag német lapnak adott interjút Orbán Viktor, és többek közt beszélt a kormányzati plakátkampány következő fejezetéről. Az online kiadás előzetese szerint közölte, ellenséget cserél. A közpénzen vett gyűlöletkeltő plakátokon az Európai Bizottság elnökének helyére az európai szocialisták elnökjelöltje kerül – de Soros marad.
A lap ajánlója szerint hazánk ragyogó csillaga úgy fogalmazott, hogy
Juncker úr nyugdíjba megy, a helyét pedig Timmermans úr veszi át.
És ha már arra járt, csak úgy mellékesen a Néppárton belüli kritikusait – egy nem létező Lenin idézetre hivatkozva – hasznos idiótáknak nevezte. Az meg hogy le kell szedni az Unió vezetőiben minden eddiginél nagyobb visszatetszést keltető hazug plakátokat? Kit érdekel?! Különben is csak március 15-ig tartott volna a móka. Állítólag.
És nem azért szedjük le, mert undorító és hazug, hanem mert most más a soros. Ha meg a kényes ízlésű néppárti uraknak nem tetszik, hogy sáros gumicsizmában áttrappolunk a szobán, és odaszarunk a nagy kereszténydemokrata közös asztalra, semmi gond. Szépen átmegyünk az utált szomszédhoz, vele folytatjuk tovább ugyanezt. Mert azt ugye lehet.
Március 15. után tehát már nem Juncker feje lesz a plakátokon, hanem a Timmermans fe- je. Mert a drágaszép miniszterelnök úr szerint a magyar embereknek tudniuk kell, hogy a szoci jelölt Soros embere. Ahogy eddig Juncker volt az.
Ez tán’ nem fogja zavarni az urakat, ez már belefér abba fenenagy, kényeskedő európai néppártiságukba. És ha ez se nem jön be? Akkor jön egy másik arc. A tiéd. Az enyém. Bármelyikünké.
P.s.: Kovács Zoltán szerint a kormány plakátkampánya tényszerű, annak minden állítása igaz. Ami pedig a kritikákat illeti, szerinte az nem más, mint hangulatkeltés a kormány- pártok ellen. Ez már tényleg beteges.
