Eltelt három nap az EP-választás óta, az eredmény ismert. Gratulálok a Demokratikus Koalíciónak és a Momentumnak az eredményükhöz. És ami a legfontosabb: köszönet mindazoknak, akik elmentek szavazni, és külön köszönet azoknak, akik támogatták és segítették a munkánkat, szavaztak az MSZP-P közös listájára.

De nézzük, mi történt. A Fidesz nyert, eggyel több, összesen 13 képviselőt küldhetnek az EP-be – nagy örömre azonban nem igazán lehet okuk. A DK 4, a Momentum 2, az MSZP-P és a Jobbik 1-1 mandátumot kapott. A végleges adatok szerint a fővárosban jóval többen szavaztak a Fidesz ellen, mint mellette. Csakhogy: az ellenzék összességében semennyi- vel nem tudta növelni a szavazótáborát, a tábor arányaiban egy szemernyit sem nőtt, „csak” átalakult – megint ugyanazt a tortaszeletet osztották fel újra.

Erzsébetvárosban ugyanez történt, 46.74%-os részvétel mellett ez az eredmény született (zárójelben a 2018. évi o.gy. választás erzsébetvárosi listás szavazatai):

Mint látható, a DK, a Momentum és az MSZP együtt meggyőző fölényben van, ha összefognak, simán verik a kerületben a Fideszt. Kérdés, hogy az önkormányzati választásra mennyire vonható le bármilyen következtetés a mostani eredményből…

Visszatérve a vasárnapra: a Momentum és a DK óriásit nyert, a nagy vesztes az MSZP, ezen nincs mit szépíteni. Az okokat lehet sokféleképpen magyarázni, de a tény attól még tény marad. Súlyos tanulság, hogy enervált, béna és bizonytalan kampánnyal nem lehet sikert elérni, még akkor sem, ha a helyi szervezetek megfeszülnek.

Az élet persze megy tovább, a párt helyben sokkal erősebb, mint ahogy az most az EP-választás után látszik. Csak végre már tanulni kéne a hibákból, mert az biztos, hogy így nem lehet sikert elérni.

Úgy látom, van munka bőven. Zokogás helyett mindenki kezdjen el dolgozni, mert fel- adat is van bőven. Ősszel önkormányzati választás, akkorra az ellenzéknek legyen egy főpolgármester-jelöltje, a kerületekben legyenek meg a közös jelöltek – még egyszer mondom – a közös jelöltek. Van mire támaszkodni, annak ellenére, hogy a választók jó része csalódott és dühös (joggal), és elküldené a fenébe a jelenlegi vezetőket (szintén joggal).

Most az a kérdés, hogy merre és hogyan? Az utolsó percben vagyunk, hogy az őszi ön- kormányzati választásra összekapjuk magunkat, és valami értelmeset kiizzadjunk. Itt az újabb (sokadik) lehetőség az önvizsgálatra és az újragondolásra. De nincs sok idő rá.

Hunvald György

P.s.: A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint országosan a szavazók 43,37 száza- léka, a fővárosban 52,51 százaléka adta le szavazatát. Budapesten a Fidesz-KDNP lista 41,2 %-ot kapott (281 ezer szavazat), a második Demokratikus Koalíció 19,78 %-ot szerzett (135 ezer szavazat), szorosan mögötte harmadik a Momentum (17,34 százalék, 118 ezer szavazat). Az MSZP-P 61 500 szavazattal, azaz 9 százalékkal a negyedik, az LMP nem érte el a 3 százalékot, a Kutyapárt pedig megelőzte a Jobbikot.

***

A Fidesz a szavazatok 52%-ával a mandátumok 62%-át szerezte meg. Az ellenzék 48%-kal 38%-ot. Egy fideszes mandátumhoz kb. 136.000 szavazat kellett, miközben a "legolcsóbb" ellenzéki mandátum (Momentum) 170.000 szavazatba, a legdrágább 228.000 szavazatba (MSZP-P) került. Hiába szajkóztuk többen, hogy csak a teljes ellenzéki közös indulás hoz- hat valós eredményt. Az ellenzéki pártoknak (az MSZP-P kivéve) megint fontosabb volt az egymás elleni tülekedés, mint az ország érdeke, azaz a Fidesz esetleges legyőzése. Azért a győzelmi ünnep és a gyász után érdemes lenne ezzel valamit kezdeni. Nem az újabb mellébeszélésre gondolok. Az nem új. (via Kaltenbach Jenő)