„Semmilyen többség utasítása nem írhatja elő, hogy valamelyik képviselő hová tartozzék, és miként politizáljon.” (TGM: Néhány szó a magyar parlamentről) 

Évvégi nagyüzem volt a parlamentben, futószalagon szavaztak a képviselők a Tisztelt Házban. Jópár törvénymódosítást áttoltak, de a nagy kapkodásban – de lehet, hogy csak a nép szórakoztatására – volt olyan eset is, hogy félrenyomtak a derék fideszes honatyák. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy kedden megszavazták azt a javaslatot, amely alapjaiban korlátozza a pártok frakcióalapítási jogait. Vagy ahogy a hivatalos indoklás szól: „az országgyűlési képviselők általános választásán kifejezett választói akaratot jobban tükröző viszonyokat kíván teremteni a frakcióalakítás során”.

Még múlt hét pénteken 8 fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amivel gyakorlatilag megbéníthatják az ellenzéket, és korlátoznák a független képviselők alapvető jogait és mozgásterét. (A részletek ITT olvashatók a 444.hu-n.)

A Fidesz tehát gondoskodik arról, hogy ne váljanak szét frakciók. Vagyis ha például közös listája van a Momentumnak, a DK-nak és a Jobbiknak, akkor feltétlenül közös frakcióban kell politizálniuk, nem válhatnak szét – írta az Index. De módosították a Házszabályt és az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő törvényeket is. Innentől sokkal nehezebb lesz az ellenzéki politikusoknak a parlamenti patkóban. A kormánypártok tehát megüzenték, majd meg is szavazták, hogy az ellenzéknek kuss a neve (ezt már HVG).

Ezt kaptuk hát idén karácsonyra, itt tartunk ma péntek 13-án, Luca napján. De majdcsak lesz valahogy. Vagy nem. Addig is azonban boldog ünnepeket!

P.s: Közben az Országgyűlés elfogadta a Párbeszéd alaptörvény-módosítását, amely visszaállítja a törvény bíróságokra vonatkozó bekezdéseit a hetedik módosítást megelőző állapotba. (Varga Judit igazságügyi miniszter már korábban bejelentette, hogy a kormány eláll a közigazgatási bíróságok bevezetésétől.)

***

Jövőre nyugdíjba kerül Baka András kúriai tanácselnök, a Legfelsőbb Bíróság 2009 és 2011 közti elnöke – Áder János köztársasági elnök szintén kedden közzétett határozata szerint. A határozatot kiszúró HVG emlékeztet rá, hogy az egykori MDF-képviselőt, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráját arra hivatkozva távolították el az LB éléről, hogy az új Alaptörvény szerint, annak helyére a Kúria lépett, de nyilvánvaló volt, hogy valójá- ban a kormány igazságügyi politikája elleni bírálata volt az ok. A strasbourgi bíróság később el is marasztalta a magyar államot a történtekért.