Hétfő van, így aztán nem is akarnék én a hét legelején zavarogni, csak hát itten van ez – és én meg nem értem. Annak ugyan örülök, hogy végre van egy jól sikerült fotó a vonuló királyi párról, akik a keresztény kultúrából éppen kisarjadva roppant büszkék. Ha eddig jól értettem. Csak még a „büszke európai nemzetek akarunk maradni” részt nem sikerült megfejtenem, de talán Edgar Swan a Szalonnáról segít…
(Fotó: fidesz.hu)
Értem én, hogy Orbán Viktor és becses neje kisarjadt, váljék egészségükre! De ők fejenként is egy nemzet? Merthogy ugye nemzetek, ami legalább kettő, ez a többes szám feltétele. Tehát az Orbán házaspár két különböző nemzet, és valamire nagyon büszkék. Hogy mire, az egyelőre még nem világos. A kérdés az, ki akarja vajon elvenni tőlük a sarjadást és a büszke európai nemzeti létet? És miért akarja elvenni valaki? Megeszi? Eladja? Eleve, hogy lehet azt elvenni? Nem mondom, hogy nem szívhasogatóan romantikus, ahogy caplatnak fel a büszke európai nemzetek – kéz a kézben – Sátoraljaújhelyen a turul szobor avatási helyszínére. (via Kolozsvári Szalonna)
Mit is lehet ehhez még hozzátenni? Semmit. További szép estét, kellemes mindenkinek.
P.s.: De ha már büszkeség (meg balitélet)… „Rövid távon minden jó üzlet elégedettséggel tölthet el, de hosszabb távon csak az, ha azt érezhetem, hogy maradandó és meghatározó értéket teremtünk. Olyat, amivel hozzá tudunk járulni az épített környezetünk minőségéhez és jól működő, hatékony struktúrákat, üzleti infrastruktúrákat üzemeltetünk. Ebben hiszek leginkább.” (Tiborcz István ma a Portfóliónak. Innen is gratulálunk a portálnak, nagyon szép PR-cikket sikerült rittyenteniük a nemzetek vejének.)
