Semmiből felbukkanó jelöltek küzdenek egymással
a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöki posztjáért – írja az Átlátszó. 

Nincs olyan kis szakmai vagy társadalmi szervezet, amelynek az elnökségéért ne érné meg "lehajolni". A gondosan megtámogatott lehajlók egyúttal garantálják, hogy az adott szervezet képviselője lojális partnere lesz az államnak — ha annak netán erre szüksége lenne. A pártállami rendszer működésének karakteres mechanizmusa volt a kooptálás. Ez azt jelentette, hogy ha a választott testülepekben ciklus közben megürült egy hely, annak betöltésére nem írtak ki pótválasztást és nem is léptettek előre valamiféle póttagot, hanem a testülep maga választotta meg a létszámot kiegészítő új embert.

Ezért ha egy megbízható kádert el akartak helyezni valahol, többnyire lett valaki, aki hoppá, egyszercsak lemondott tagságáról, és a helyére a többiek — nyílt szavazással, egyhangúan — kooptálták a jó kádert. Az ún. ejtőernyőst meglehetős gyakran a következő ülésen már a testülep — és ezzel az egész szervezet — vezetőjévé is megválasztották (ugyancsak egyhangúan és nyílt szavazással).

Manapság erre semmi szükség. A szervezet választásra jogosult tagjai pontosan tudják, hogy ha nem a jó kádert választják meg, akkor egyrészt mindenféle elvonásokra számíthatnak, másrészt az adóhatóság rendszeres vizsgálataira meg különféle vegza- és szekatúrákra. Márpedig ők nem hülyék, hogy kiszúrjanak magukkal.

A Magyarbasival Együttműködés Rendszere sokkal hatékonyabban zárkózik magába, mint anno Kádáré tette.

Fügedi Ubul

***

Önmaga jelöltjeként indul kamarai elnöknek az IM volt miniszteri biztosa. A bírósági eljárásokban speciális feladatokat ellátó — például az egyes szakkérdésekben kevésbé járatos bírákat tájoló szakvéleményeket készítő — igazságügyi szakértők kamarája, a MISZK szeptember 28-án tartja a tisztújítást, az ajánlások fordulója a napokban zárult le. A korábbi elnök nem indult. (via 24.hu / Spirk József)