Nem lehet majd szőrmét árulni
a fővárosi önkormányzat vásárain. (Index)
A Magyar Szőrmeellenes Liga — külföldi példák nyomán — azért küzd, hogy az emberek ne vásároljanak szőrméket. Ennek érdekében adminisztratív intézkedéseket követel, hogy az emberek ne vásárolhassanak szőrméket, és ezt bármiféle indoklás nélkül "állat- védelemnek" nevezi.
Főpolgárunk szellemi elődeinek több évtizedes hagyományait követve ismét hozzájárul ahhoz, hogy egy hangos kisebbség érdekeit, akaratát a többség érdekei, ill. akarata elé sorolja, és betiltja a szőrmevásárt. Úgy érzi, ez az ő kompetenciája, lévén az "karácsonyi".
Tisztelt Liga! Tisztelt Főpolgár! Remélem, hogy az Önöktől elvárható alapossággal elemezték e döntés várható következményeit. Ezért bizonyára képesek és hajlandóak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa:
- a tiltás miatt a tenyésztők nyakán maradó állatoknak;
- azoknak, amelyek felnevelése a belföldi kereslet efféle adminisztratív csökkentése miatt a tenyésztők számára gazdaságtalanná válik.
Kialakítottak-e ezeknek a jószágoknak befogadó telepeket? Gondoskodtak-e ezek működtetésének feltételeiről (a trágyaszállítástól az állatorvosig)?
Mert ha nem, hát ezeket az állatkákat egyszerűen le fogják mészárolni.
Fügedi Ubul
P.s.: A globális piac nem így működik: aki szőrmét akar venni, majd megveszi máshol, pl. interneten. Emlékszem, micsoda döbbenet volt, amikor először jártam Görögországban, és azt láttam, hogy a tengerparton egymást érik a szőrmeboltok, és mindegyikben oroszul beszélnek az eladók. Oroszország ugyanis rengeteg szőrmét termelt, de mindet exportálta. Ezért aztán az oroszok kiutaztak, és kint vették meg a szőrméket, eltartva üdülőhelyenként 20–30 boltot is.