Hunvald-blog

535. Vörösiszap-per: döntött a Kúria

2020. november 30. - HunvaldBlog

Döntött a Kúria a Mal Zrt. vezetőinek felülvizsgálati kérelméről.
A tízéves vörösiszapügy vádlottjai közül ők hárman voltak azok, akiket korábban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. (via HVG

Szomorú napja ez a magyar jogállamiságnak. Nem azért, mert ezeket az embereket elítélték: nem vagyok jogász, nem tudom megítélni, mennyire jogszerűen üzemeltették a tározót. Azért szomorú, mert ezzel "az ügy" lezárult, tehát azokra, akik tömeges mulasz- tásai halmozódva a katasztrófához vezettek, még csak rá se kérdeztek.

vorosiszap_kuria.jpg

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Röpke idézet a legújabb cikkünkből:

A tározó minősítéséről már az 1980-as évektől vitatkoztak az érintett hatóságok (Veszprém Megyei Tanács, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium majd Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a többször változó főhatóságú bányafelügyelet, illetve bányászati hatóság és a területileg illetékes jegyző).

A bányászati tevékenység fogalmát az 1993. évi XLVIII. törvény (bányatörvény) határozta meg. Az uniós szabályozás helytelen átültetése, illetve a Bt. nem megfelelő fogalomhasználata jogbizonytalansághoz, téves jogértelmezéshez és joghézagokhoz vezetett. Ezek eredményeként a bányászati hatóságok hatáskörük ellenére nem jártak el. A helyzetet bonyolította..., hogy feltöltés közben a kazetták jogilag még a technológia részei voltak, csak a feltöltés befejeztével váltak „tározóvá”.

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium utasítására az 1990-es években (saját korábbi, illetéktelenségét kimondó állásfoglalásával szemben) vízjogi létesítési engedélyt adó vízügyi hatóságon kívül egyetlen hatóság sem ismerte el engedélyező hatáskörét, emiatt az engedélyezéssel járó utólagos építéshatósági feladatokat sem látta el senki.

2009 decemberében újabb hatásköri vita alakult ki az engedélyező hatóságok között. Ennek eredményeként a VIII. és IX. kazetta magasítása érdekében kezdett építésügyi engedélyezési eljárás anélkül zárult le, hogy bármelyik hatóság megállapította volna illetékességét és érdemben eljárt volna.

Fügedi Ubul

P.s.: A baleset okainak két csoportját (miért tört el, miért szakadt át) 2011 októberében írtam le a Vincentblogon.

(Megj.: 2016-ban, amikor első fokon a Veszprémi Törvényszék felmentette a per mind a tizenöt vádlottját, az ítélet indoklását egy tárgyalótermi anekdotával kezdte a bírónő, amely szerint egy ügyben az ügyész azzal fejezte be perbeszédét, hogy „márpedig ezért a bűncselekményért valakinek bűnhődnie kell". Mire Pálinkás György (egykori neves bíró) azonnal helyretette: „Nem valakinek, hanem annak, aki elkövette!")

***

A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos büntetőperben a bíróság első fokon (szerintem teljesen jogosan) felmentette a perbefogott MAL-dolgozókat. A közvélemény nem elha- nyagolható része bűnöst, példás büntetést követelt. Számukra közömbös volt, hogy a MAL ténylegesen rejtett hibákkal vásárolta meg az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolóját. Adott esetben a sajtó sem igazán segített, hogy a közvélemény hozzájusson a valós infor- mációkhoz. Az ügyészek pedig egy sajátos állatfajta egyedeinek tűntek, akikre leginkább a csőlátás a jellemző. (Korábbi, ehhez a perhez kapcsolódó bejegyzés a Facebook-ról)

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr1116310084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása