László Ágnes: A "Becsület Napján" kicsit másképp…
TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ író végrendelete
R., túlélő automatikusan osztotta két csoportra az embereket: olyanokra, akik hajlandóak lennének őt elbújtatni, ha megint olyan idők jönnek és olyanokra, akik nem. Nem volt ebben semmi tudatos, csak kialakult benne a lényeglátás egyfajta reflexe, és működött tompítatlan. Hatvan évvel később is.
Fügedi Ubul
(A fenti linken, László Ágnes fb-oldalán mindenképp tessék elolvasni
Tersánszky Józsi Jenő végrendeletét. Megrendítő.)
*
„Becsület napja”: náci és nyilas jelkép a mécsesen. Az apropót az adja, hogy különféle szélsőjobboldali csoportok minden évben megemlékeznek az úgynevezett „becsület napjáról”, vagyis arról, hogy 1945. február 11-én a szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a Budai Várból. (via Népszava)
Megj: Egy évvel korábbi posztunk az ú.n. „becsületnap” mítoszáról ITT olvasható. És idén is megkérdeznénk: tényleg hagyni kell ezt neonáci nosztalgiával megünnepelni? A szétlőtt várost, a több ezer halottat? Meg az ostrom alatt is tomboló nyilasterrort, a mindennapos tömeges kivégzéseket, a gettó halottjait? Miért is?