A vörösiszap-per: az Alkotmánybíróság elutasította
az elsőrendű vádlott panaszát. (Index / Leporolt Akták)
A vörösiszap-per lezárásaként az Alkotmánybíróság elutasította Bakonyi Zoltán panaszát. Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa (előadó Szívós Mária; gondolom mindenki emlékszik rá korábbról) június 13-án hozott határozatában egyebek közt az alábbiakat szögezte le:
Kolontár, 2010. október 12-én (Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)
- A bíróságok indokolási kötelezettsége nem jelenti, hogy egyenként meg kellene cáfolnia a felek által felhozott észrevételeket — és pláne nem az általuk elvárt szinten. *** Ha a bíróság úgy ítéli jónak, hogy indoklásként a Micimackóból tegyen közzé részleteket, ezt a jogát senki és semmiképpen nem korlátozhatja.
- (Az 1. ponttal összhangban) "Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem, hogy bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e jogági dogmatika elfogadott szabályaihoz. A jogszabályok önálló, a konkrét tényállásra vonatkoztatott értelmezése a rendes bíróságok feladata." *** Mindenki másnak kuss, különösen az ügyfélnek.
- Ugyancsak a "rendes bíróság" hatásköre annak eldöntése, hogy a cselekmény idején érvényben volt vagy a hatályos Btk. kedvezőbb-e az indítványozóra nézve. Ennek felülbírálására már megint csak senkinek semmi hatásköre nincs.
Sztálin (sajna, nem találom a pontos szöveget) valahogy úgy mondta, hogy a kommu- nista jogrendben nagyon fontos szerep hárul a jogászokra, mert ők azok, akik pontosan és egyértelműen meg tudják fogalmazni a párt (én, a kommunisták) akaratát. A kép pedig azt a helyzetet rögzíti, amelyben már mindent elöntött a vörös áradat.
Fügedi Ubul
