A tűzijátékot nem érték el a megszorítások:
1,6 milliárdért vett rakétákat a kormány. (444.hu)
A Magyar Turisztikai Ügynökség hosszas titkolózás után végül elárulta, hogy az Európa legnagyobb tűzijátékára szánt rakétákra bruttó 1 milliárd 650 millió (1650 millió) forintot költöttek. Az eseményt persze meg is kell tervezni, az eszközöket tűzszerészekkel felállíttatni majd üzemeltetni, a forgalmat korlátozni, illetve elterelni, a helyszíneket és környéküket rendőrökkel, mentőkkel és tűzoltókkal biztosítani, aztán amikor vége a banzájnak, az egészet eltakarítani stb.
Meg rengeteg olyan dolog, amiről fogalmam sincs, mert nem értek hozzá. Érdekelne a teljes összeg (belevéve pl. a biztosítási díjakat is). Tavaly, amikor állítólag ugyanennyiért vettük a rakétákat, a teljes rendezvény közel 12 milliárdba (a rakéták árának mintegy hétszeresébe) fájt a költségvetésnek. Idén már pusztán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt.-nek 1,4 milliárdot különítettek el — na, mire? „A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzésére.”
Ha a magyar tanárok keresnék Európában a legtöbbet, 10 éven belül mi lennénk a kontinens leggyorsabban fejlődő országa. Így, a legnagyobb tűzijátékkal kategóriánkban (a velünk egyszerre felvett országok között) tök utolsók vagyunk.
Ennek az attitűdnek, magatartásnak kultúránkban ősi hagyományai vannak. Annyira ősiek, hogy már századokkal ezelőtt bejárattuk pontos megnevezését. Parasztvakításnak hívjuk; mintha direkt a tűzijátékra találtuk volna ki.
Fügedi Ubul