Hunvald-blog

725. Az ember, aki mindig igazat mond

2022. augusztus 14. - HunvaldBlog

Az erdőkért felelős államtitkár szerint „semmiféle erdőirtásról” sincs szó,
„ezek szokásos baloldali hazugságok”. (444.hu

Zambó Péter erdőkért, földügyekért felelős államtitkár nagyon határozottan leszögezte, hogy az új kormányrendelet miatt nem fog csökkenni a magyar erdők területe. Nem lesz semmiféle erdőirtás. Mi azonban, akik még az előző ilyen rendszerben megtanultunk újságot olvasni, nem felejtettük el, hogyan kell az ilyen dumákat értelmezni.

zambo_peter.jpg

* Nagyon pontos: nem erdőirtás lesz, hanem tarvágás. Méghozzá az az olcsó fajtája, amelyben az erdő nem a kivágott fák elhullatott terméseiből, hanem a tönkről, illetve a földben hagyott gyökerekről újul fel. (Azok kedvéért, akik keveset dolgoztak erdészekkel: az erdőirtás ettől annyiban különbözik, hogy a gyökereket is kiássák. A területet nem kerítik; a földre potyogott terméseket az állatok fölcsipegetik. Ezután az erdő nem újul meg.)

Azt is elmondta okosan, hogy ettől nem csökken a hazai erdők területe: „Semmiféle erdőirtásról nincs szó, ezek szokásos baloldali hazugságok. (…) az erdők területe és természetességi állapota továbbra sem csökkenhet.”

* Már megint nagyon igaz: a megújuló erdő területe a korábbival azonos; nem csökken. A vágásforduló csökken és vele a fák átlagéletkora.

* Az erdők természetességi állapota sem változik; a sarjakról megújuló erdőben pont azok a fák vannak, mint a tarvágás előtt voltak. Igaz ugyan, hogy a kivágni kívánt erdőkben ezek értékes bútorfává cseperedtek volna, így pedig tűzifának kótyavetyélik el őket, de ez a természetességi állapotot jottányit sem befolyásolja. Az is igaz, hogy a sarjakból növő fák eleve csak tűzifának jók (úgynevezett szemétfák), de mivel eleve tüzelőnek akarják őket nevelgetni, ez teljesen rendben is van.

Azt is elmondta, hogy az inkriminált kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült. Mivel ő az igazmondó államtitkár, ez ellen semmiféle ellenvetésünk nem lehet.

* Azt azonban nem tette hozzá, hogy ez a szándék a normaszövegben még utalás szintjén sem jelenik meg.

  1. Ha ezek után valamelyik alacsony(abb) szintű döntéshozó kivágatja az állami erdőt, és abból botrány lesz, hát rá lehet mutogatni, hogy az a csúnya hivatalnok csinálta, pedig nem is volt vészhelyzet.
  2. A magyar kormány nemrég „energia-vészhelyzetet” hirdetett ki, és ez érvényben van. Tehát akkor fűrészre, magyar!

Az államtitkár ügyesen elmondta, milyenek is a „szokásos baloldali hazugságok”. Úgy illik, hogy az ellentét nyilvánvalóvá tétele érdekében mi is megmutassuk, milyen is az a híres-neves „jobboldali igazmondás”.

Az pedig, hogy ez is „szokásos”, kiderül az első előzményből.

Előzmény 1: Kásler minden szava igaz
Előzmény 2: Újságot olvasni

 Fügedi Ubul

*

Legfrissebb: Az erdőkért felelős államtitkár a tűzifa kiszáradásával magyarázza a fakitermelés előrehozását. Zambó Péter szerint 90 nap alatt kiszárad a kitermelt fa és tűzifaként lehet utána értékesíteni. A szakértők szerint ehhez egy-másfél év kell. (via HVG)

Bónusz: Az igazmondó államtitkár gondosan vigyázott arra, hogy kizárólag az akácról beszéljen, egyetlen más fafaj megemlítése nélkül — és az akác nedvességtartalma 90 nap alatt jó esetben valóban lecsökkenhet 20 %-ra. A rendelet megfogalmazói viszont gondosan ügyeltek arra, hogy a jogszabályban mindenféle fa benne legyen; külön gondot fordítottak a védett fajok és állományaik sarjaztatással lerontására. Az akác nem védett: éppen ellenkezőleg: Amerikából behozott özönnövény.

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldblog.blog.hu/api/trackback/id/tr6817908195

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cpt. Flint 2022.09.23. 13:40:17

"Méghozzá az az olcsó fajtája, amelyben az erdő nem a kivágott fák elhullatott terméseiből, hanem a tönkről, illetve a földben hagyott gyökerekről újul fel. "
Termőhelynek megfelelő őshonos faállomány esetén, amennyiben van magtermés, akkor az arról való felújítás alapvetően semmivel sem drágább a sarjaztatásnál. Lehet persze érvelni azzal, hogy a sarj eredetű csemete vitálisabb és így kevesebb ápolást igényel, viszont ott meg sarjválogatást kell végezni.
"az erdőirtás ettől annyiban különbözik, hogy a gyökereket is kiássák" Hátizé... az erdőirtás alapvetően nem egy erdészeti szakkifejezés, hanem egy köznyelvi... de ha erdészetileg nézzük, akkor talán az "erdőterület más célú igénybevétele" fogalmat fedhetjük le az "erdőirtás" kifejezéssel, azaz amikor kivágjuk a faállományt ÉS NEM IS AKARJUK, HOGY FELÚJULJON, mert valami egyéb tevékenységet fogunk végezni a területen (szánkópálya, radarállomás, bánya, lakóterület stb.). Nyilvánvaló, hogy ilyenkor nem kerítünk (legalábbis nem erdővédelmi céllal) és tökmindegy, hogy mi lesz a lepotyogott maggal/terméssel. Kiásni egyébként a legritkább esetben szokták a tuskókat. Ha nem zavarja a tevékenységet, akkor benn hagyják, majd elkorhad. Egyébként meg géppel szétfúrják, szétmarják, esetleg kihúzatják vagy tolólappal kitolják. Nyilván, ha építeni fognak vagy bányászni, akkor meg a felső talajrétegnek amúgy is mindenestől menni kell...
"A vágásforduló csökken és vele a fák átlagéletkora" Ez mitől csökkenne? A vágásMÓD megváltoztatásától alapvetően nem csökken a vágáskor.
"a sarjakról megújuló erdőben pont azok a fák vannak, mint a tarvágás előtt voltak. Igaz ugyan, hogy a kivágni kívánt erdőkben ezek értékes bútorfává cseperedtek volna, így pedig tűzifának kótyavetyélik el őket, de ez a természetességi állapotot jottányit sem befolyásolja." A sarjról való felújításhoz erdőtervmódosítás kell. Természetvédelemben dolgozóként azt kell mondjam, hogy a sarj felújítás több természetvédelmi szempontból is előnyös: 1. a genetikai állomány a már jelen levő állományéval egyezik, ami jó eséllyel a területen őshonos génkészlet, és nem valahonnan hozott, mesterségesen ültetett csemetéből/magból származik. 2. A sarj eredetű idősebb fák általában gyengébb egészségi állapotuk miatt sokkal több mikroélőhelyet (odúk, sebek, korhadt részek, gombák, rákos kinövések, fagyöngy stb.) "produkálnak", mint a mag eredetűek, ami az ökoszisztéma változatossága szempontjából nagyon kedvező. Mindemellett a Mo-i (és más) bútoripar (legalábbis a tömegtermelés) jórészt forgácslapot használ, aprítéknak a sarj is jó. Cser iparifát sztem elég keveset lehet pl. eladni... tölgyből meg olyan méretek és egyéb követelmények vannak az igazán értékes választéknál, amit kevés állomány teljesít.

Cpt. Flint 2022.09.26. 14:58:32

"Azt azonban nem tette hozzá, hogy ez a szándék a normaszövegben még utalás szintjén sem jelenik meg" Hátizé... mondjuk a rendelet címében?
"287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról"
Plusz a preambulumban konkrétan hivatkozik a veszélyhelyzetet definiáló 2022. évi VI. törvényre, szóval nem csak úgy a levegőbe veszélyhelyzetezik.

"a védett fajok és állományaik sarjaztatással lerontására. Az akác nem védett: éppen ellenkezőleg: Amerikából behozott özönnövény"
A (jogszabályban deklaráltan) erdőalkotó fafajok közül csak néhány, ritka, kis területen előforduló, esetenként endemikus faj védett (kapásból csak a berkenye fajok zöme és a szőrös nyír ugrik be). A gazdálkodás szempontjából jelentős fafajok NEM VÉDETTEK. Az erdőTERÜLETEK lehetnek védettek, az ilyenek között viszont jócskán vannak akácosok (és vörös tölgyesek, fekete diósok, nemes nyárasok, fenyvesek) is. Természetesen védett területen is lehet gazdálkodni, az érvényes erdőterv a természetvédelmi hatóság előírásainak figyelembe vételével készül.
A sarjaztatás "lerontó" hatása nézőpont (az adott erdő fenntartási/termelési céljának) kérdése, ahogy azt fentebb írtam.

A végső konklúzió az, hogy (Zambó Péter stílusának, politikai irányultságának, illetve nyilvánvalóan irányított kommunikációjának kérdései mellett) kritikus cikket az írjon, aki vagy elég ideje műveli az adott szakmát, vagy legalábbis kellően tájékozott benne. Máskülönben a hibák miatt a szakembernek hiteltelen lesz, a laikust meg félretájékoztatja, esetenként csak hergeli. És még a végén joggal kerül be a "szokásos tudatlan, ámde elfogult megmondóember" kategóriájába.
süti beállítások módosítása