Szalay-Bobrovniczky: A magyar nemzet köztudottan katonanemzet. (HVG) 

Tegnap reggel az államalapítás ünnepén megtartott katonai tisztavatáson a huszárlovak nagy szakértője kiemelt feladatának nevezte, hogy a megújuló magyar haderő tisztikara visszakapja megbecsült státuszát, tekintélyét. Ezt megelőzően — még csütörtökön — a kaszinótulajdonos milliárdos honvédelmi minisztertől azt is megtudhattuk, hogy a kor- mány épp Közép-Európa legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre.

Magyarország továbbra is a béke pártján áll a jelenlegi külpolitikai helyzetben, de a békéhez erő kell, az erőt pedig haditechnikáink és katonáink garantálják

– mondta. (Azt most hagyjuk, hogy ez a „békeharc” típusú műsor mintha már lement volna korábban, idősebbek emlékezhetnek rá…) Azt is értem én, hogy a néplélek hősi-katonai-stb. húrjait tépni ezerrel nagy divat manapság, azért én csak ideraknám ezt:

1938. március 5-én Győrött, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette a győri program elnevezésű egymilliárd pengős hadsereg- fejlesztési programot. (Megj.: A program kidolgoztatója Imrédy Béla volt.)

Ez új fejezetet nyitott a magyar politikában, elkezdődött a magyar revíziós törekvések alátámasztására alkalmas haderő felfegyverzése. A program katonai tartalma egy 107 000 fős béke- és 150 000 fős hadilétszámú, megfelelő gépesítettségű és légierővel is rendelkező hadsereg felállítása volt 1940 végére.

Ez azonnal feszültséget keltett a szomszédos országokkal, és fegyverkezési versenyt indított el. Aztán jött a II. világháború, és abban hazánk részvétele. A tragikus eredmény ismert. A mostani haderőfejlesztésnek is meglesz az eredménye: az összes környező országban, ahol tartanak a magyar nacionalizmustól, ugyanezt fogják csinálni.

Még szerencse, hogy Magyarország kormánya továbbra is a béke pártján áll. Köztudottan.

P.s.: Mikor is nyertünk legutóbb bármilyen háborút?