Ma 78 éve, hogy meghiúsult Magyarország kiugrási kísérlete a második világháborúból, amivel elszállt az utolsó esély, hogy az ország területét elkerülje a háború pusztítása.
1944. október 15-én 13 órakor olvasták be a rádióban Horthy kiáltványát, melyben a politikai és a katonai helyzet ismertetése után kijelentette: „Értesítettem a német biro- dalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kérünk ellenségeinktől." De a németek sokkal jobban felkészültek, mint a kormányzó és környezete; mindent előkészítettek, hogy meghiúsítsák Magyarország háborúból történő kiugrását.
Válaszul Horthy kiáltványára azonnal elkezdődött Budapest német megszállása. A magyar csapatok lényegében vezetés nélkül maradtak, Horthy rádióban felolvasott kiáltványa, de a „Honvédekhez" intézett hadparancsa sem tartalmazott utasítást a konkrét cselekvésre. Fegyverletételt elrendelő parancsot sem Horthy, sem más nem adott ki – a belső árulás és a kiugrás rossz előkészítése meghiúsította, hogy Magyar- ország kiváljon a háborúból.
A kormányzói proklamáció elhangzása után gyorsan összeomlott a kiugrási kísérlet, másnap már Szálasi hadparancsát olvasták be a rádióban. Az ország közel fél évre pusztító harcok és a nyilas rémuralom színterévé vált.
*
1944. augusztus 23-án Románia fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent Németországnak. Bulgária augusztus 28-án jelentette be, hogy kilép a német szövetségből, Finnország 1944. szeptember 4-én vált ki a háborúból, fegyverszüneti megállapodást kötve az oroszokkal. Magyarország átállása különösen fontos lett volna a Kreml számára, mivel az ország kiugrása megnyitotta volna az utat Bécs és Dél-Német- ország irányába. De nem így lett, így mi lettünk az „utolsó csatlós”. Úgy mint manapság.