Elutasították a debreceni akkumulátorgyár ellen
beadott népszavazási kérdéseket. (444.hu)
A debreceni választási bizottság elutasította mindhárom, a városba tervezett akkumulá- torgyár ügyében beadott kérdést, tehát:
- a Momentum,
- az Ő Hazájuk és
- egy magánszemély indítványát is.
Alapvetően a kérdések egyértelműségét hiányolták. Elképzelhetőnek vélték, hogy a választópolgárok eltérő választ adnának a bonyolult, többrészes kérdések egyes részeire. Ráadásul — álláspontjuk szerint — alapvető jogokat korlátozna mind a széndioxid-kibocsátás, mind a vízigény szabályozása.
Mindezt pedig azért, mert egyik, elvileg az akkumulátorgyár felépítése ellen tiltakozó szervezet, illetve személy kérdésében se esett szó magáról az akkumulátorgyártásról.
- A Momentum az építhető ipari létesítmények vízigényéről,
- az Ő Hazájuk a széndioxid-kibocsátásról és ugyancsak a vízigényről, tehát elvileg egy kérdésben két teljesen független dologról (ügyesen belekeverve még a veszélyes anyagokat is),
- a meg nem nevezett magánszemély pedig ugyancsak egy kérdésben, egyszerre
- értékes termőföldjeinkről (hány aranykoronától "értékes" a termőföld?),
- megkötött szándéknyilatkozatról (ami miatt ha visszamondják a nyilatkozatot és aláírnak egy másikat, a szavazás egész eredménye megy a levesbe),
- súlyos környezetszennyezésről (ami az akkumulátorgyártásra nem áll),
- vizeink (felszíni? felszín alatti?) jelentős megterheléséről (az hány micsoda?) és
- külföldi munkaerő foglalkoztatásáról (hogyan derül ki az építés előtt, hogy kiket foglalkoztat ott a külföldi tulajdonos? foglalkoztathat-e egy külföldi tulajdonos külföldi munkaerőt?)
kérdezte volna a választókat.
Amint a zárójelekben jelzem, messzemenően egyetértek a bizottság döntésével — amit az Ő Hazájuk bíróságon kíván megtámadni. Nagyon határozottan úgy gondolom, hogy a bizottság semmilyen kifogást nem emelt volna egy olyan kérdés ellen, hogy:
Szeretné-e ön, hogy Debrecen közigazgatási területén senki ne építhessen akkumulátorgyárat?
A nemzeti konzultációk emlőin nevelkedett "kérdezőink" azonban az úgymond kérdé- sekkel a választók véleményét nem felmérni kívánják, hanem hangolni. Azt hiszik, hogy a kérdésnek nem a döntési lehetőségeket kell tartalmaznia, hanem az álláspontjukat alá- támasztani hivatott érveket. Aztán ez a katyvasz lesz belőle.
Az ő modelljükben népszavazni teljesen tájékozatlan állampolgárok járnak. Hallották, hogy lehet szavazni, és az jó buli. Megkapják a papírt — No, olvassuk csak el, miről is van szó? — a kérdésből megtudják jól, és ennek alapján immár felelősen döntenek. A-ha.
Ebből láthatjuk, hogy a NER fő kártéteménye nem az, ami bekerül a zsebekbe, hanem az, ami kiürül a fejekből.
Fügedi Ubul