91 milliárd forint osztalékot vehetnek fel az állam helyett
a vagyonkezelő alapítványok. (24.hu)

A fenti írás arról szól, hogyan szervezte (szervezi) ki az állam tulajdonának jövedelmező részét magánalapítványokba. Ezek az ún "vagyonkezelők" a gyakorlatban tulajdonosok: tevékenységüket az állam közvetlenül nem befolyásolhatja, a kurátorok (a kvázi tulajdo- nosok) kinevezésébe formálisan nem szólhat bele, a nyereségből nem kap egy vasat se.

Eközben az MNB előrejelzései alapján a növekedés.hu és egyéb hurráoptimista portálok a GDP-arányos adósság várható (és gyors!) csökkenését vízionálják, ráadásul nem szé- gyellik ezt úgy beállítani, mintha ez magának az államadósságnak a csökkenése lenne.

Ehhez egyrészt fel kell tételezniük, hogy bejönnek az EU-s pénzek (amint ezt írják, az önmagában évi 1 %-kal dobja meg a GDP-t), másrészt azt, hogy a forint jelenlegi árfo- lyama reális és tartható.

Nos, nem. Az árfolyamot az MNB nagy-nagy veszteségek árán tartja fenn a horribilis egynapos kamatjával. A valós adósság devizában nyilvántartott részét illik kb. másféllel felszorozni.

A téma iszonyatos manipuláltságát jól mutatja, hogy amíg a növekedés.hu ábráján ez államadósság a GDP kb. 60 %-a, addig ugyanez a politikai elfogultsággal nehezen vádolható wikipédián 80 %.

Fügedi Ubul