Hunvald-blog

776. Generációs szakadék helyett trend

2023. február 05. - HunvaldBlog

A Medián azt állítja, hogy a legutóbbi választás óta tovább mélyült a generációs szakadék:

szavaz_sz2022.jpg

"Éles ellentét van a 40 évesnél fiatalabb és az annál idősebb korcsoportok politikai irányult- sága között: míg az utóbbiaknak 59 százaléka, az előbbieknek csak 22 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re. A fiatalok körében azonban nem csak a választásokon közös listán indult ellenzék népszerű, de az átlagnál nagyobb a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága is. A szakadék megmutatkozik akkor is, ha a szavazótáborok átlagéletkorát hasonlítjuk össze, de az ellenzék viszonylag alacsony átlagéletkora elfedi az egyes pártok közötti jelentős különbségeket: a baloldali pártok követői átlagosan 50 fölött járnak, sőt, a DK-sok inkább hatvanasok.

  • Demokratikus Koalíció 60
  • MSZP 50
  • Fidesz-KDNP 57
  • Párbeszéd 42
  • Jobbik 41
  • Momentum 40
  • Mi Hazánk 40
  • LMP 39
  • Kétfarkú Kutya Párt 36

Az ellenzék persze csak akkor számíthat a fiatalokra, ha képes mozgósítani őket: a biztos szavazók aránya 40 fölött 77 százalék, 40 alatt 67 százalék."

szavaz_eu2022.jpg

Hasonló különbség mutatkozik az Európai Unió megítélésében is. (Medián)

A mellékelt ábrákon ez nem látszik. Két dolog látszik rajtuk:

  • a Magyarbasi (a személy) megítélése és
  • a politikai tapasztalat gyarapodása az életkorral.

A "Fidesz" valójában nincs; azt ezt megjelölők valójában Magyarbasi rajongói.

A tapasztalatból adódik a határozatlanok számának csökkenése az életkorral. Ami ezen két csoport levonása után marad, az többé-kevésbé véletlenszerűen, illetve az aktuális divatnak megfelelő súlyokkal oszlik meg a Magyarbasiból kiábrándultak között: nincs bennük "saját érdem".

Harmadik, jól látható tendenciaként az Ő Hazájuk támogatottsága az életkorral csökken. Itt is az a helyzet, mint a határozatlanoknál: ahogy tapasztalatokat szerzünk, egyre könnyebben vesszük észre a hangzatos szólamok mögött fölsejlő ordas szándékokat.

Az izgalmas kérdés, amit (a "szakadékra" hivatkozás helyett) vizsgálni kellene, hogy miért lóg ki az összképből a negyvenesek korcsoportja.

Fügedi Ubul

775. Árt az ügynek

Őfelsége ellenzéke.

Pár napja az LMP országos, a Momentum és az Ő Hazájuk pedig helyi népszavazást kezdeményezett a tervezett debreceni akkumulátorgyár ellen. Mire föl Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője azt találta nyalatkozni, hogy „Aki most népszavazást kezdemé- nyez itt Debrecen városában, az ... árt ennek az ügynek. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy amire ez a népszavazási kezdeményezés, ha átmegy, akkor ez a gyár már bőven épülni fog”.

akkugyar_tuntet.jpg

Magyar fordítás: Aki azt akarja, hogy a felelős állampolgárok maguk dönthessenek (vagy akár csak véleményt nyilváníthassanak) egy őket közvetlenül érintő ügyben, az árt. Az ügynek. Ebben az az alapvetően frappáns, hogy nem derül ki belőle, mi az "ügy". Hogy a jónevű Varga képviselő úr mit tart itt ügynek:

  • azt, hogy kormányunk szokása szerint minden szabályt felrúgva nagyüzemet erőszakol olyan helyre, ahol azt a lakosság nem akarja, vagy
  • azt, hogy a lakosság tiltakozni merészel egy minden szabályt felrúgva ráerőltetett nagyüzem ellen?

Első blikkre simán gondolhatnánk, hogy az előbbiről van szó — elvégre a DK petíciót terjeszt az építkezés ellen:

Viszont:

Gondolom, valamennyien emlékszünk olyan esetekre, amelyekben látszott, hogy egy népszavazáson jelentős többség utasítana el, mire a kormány visszavonta kezdemé- nyezését és elsüllyesztette a terveket.

Gondolom, egyikünk se emlékszik olyan esetre, amelyben a kormány a valami ellen tiltakozó petíciót látva visszavonta volna a kezdeményezést stb. Ilyenek ugyanis nem voltak.

Tehát a gyárépítés megakadályozására esélyes népszavazás árt "az ügynek", a tojás finggal festésével egyenértékű petíció viszont használ. Zavart érzek az erőben — vagy inkább az erő hiányát?

Fügedi Ubul

774. Emlékezzünk!

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-i határozatával január 27.-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb II. világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. Soha nem felejthetjük el, a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

holokauszt_emlekezes.jpg

Ugyanezen a napon – szintén 1945. január 27-én – halt meg Szerb Antal 43 éves korában. Nem Auschwitzban, hanem itthon. Őt a balfi munkaszolgálatos tábor nyilas őrei verték agyon puskatussal.

Emlékezzünk az ártatlan megölt embertársainkra!

773. A gyávaság Csimborasszója

Pedig lehettek volna bátorak is.

A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy
bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket. (Euronews

Az Európai Parlament óriási többséggel (értelemszerűen nem kötelező erejű) állásfoglalást fogadott el arról, hogy a tömeges, rendszerszerű háborús bűnök miatt különleges bíróság elé kell állítani Putyint és gyanúsítható tettestársait. 472-en szavaztak a javaslatra, 19-en ellenében és 33-an tartózkodtak.

ep_szavaz.jpg

Az ülésteremben jelen voltak a Fidesz EU-képviselői is, ők azonban nem nyomtak meg semmilyen gombot. Még tartózkodni se mertek.

Fügedi Ubul

P.s.: Demokratikus rendszerekben egy képviselő akkor tartózkodik, ha fontosnak tartja a döntést, de egyik álláspont mellett sem tudja elkötelezni magát. A tartózkodás részvé- telnek számít az olyan esetekben, amelyekben a döntés csak adott részvételi aránynál érvényes (ez az ún. érvényességi küszöb). A fideszes képviselők viszont formailag távol- maradtak (nem vettek részt a szavazásban).

772. Kéretlen tartalom lettünk II.

Folytatódik az iszapbirkózás. Miután pár napja a Nagyságos Facebook úgy kitiltotta a blogunkat, mint a huzat. Azóta levelezünk velük, hogy tessen már megmondani, végül is mi sért (szerintük) közösségi alapelvet. Mi lehet itt kéretlen tartalom — jelentsen ez bármit is.

fb_kitilt1.jpg

A hivatalos válasz szerint ezek a posztok azok:

Több mint tíz éves intenzív facebookozás során a rendszernek soha nem volt problémája velünk, még csak figyelmeztetést sem kaptunk. Fogalmunk sincs, hogy algoritmus vagy ember volt-e a moderátor, de mi hosszas bogarászás után sem találtunk olyan tartalmat, szerzőt, szóhasználatot, amely indokolná ennek a 11 posztnak egy „kitiltandó” kupacba sorolását. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy FB-ék hasra ütöttek, és találomra megjelöltek pár posztot, mert valakiknek valami nagyon nem tetszik a blogon.

Most ismét fellebbeztünk a döntés ellen, kíváncsian várjuk a rögtönítélő bíróság válaszát.

Mára eddig jutottunk.

P.s.: Mindenesetre szép az a rendszer, amelyben a vicceket (A bolgár elefánt) büntetik. Nem ismerős ez valahonnan?

771. Kéretlen tartalom lettünk I.

„Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy.” 

Hát ez érdekes. Nagyon. A Hunvald-blogot (igen ezt) „kitiltotta” a Facebook. Tegnap délután suttyomban eltűnt az összes, innen a blogról évek során a közösségi médiában megosztott posztunk. A Nagyságos FB ezt írja:

facebook2.jpg

Azokat a bejegyzéseket, amelyek a Közösségi irányelvek alapján kéretlen tartalomnak tűnnek, letiltjuk a Facebookon, és módosítani sem lehet őket.

Meg még ezt:

Az URL-cím sérti a kéretlen tartalmakkal kapcsolatos közösségi alapelveinket: hunvaldblog.blog.hu. Annak érdekében, hogy megvédjük a Facebookon jelen lévő embereket a kéretlen tartalmaktól, nem engedélyezzük az ilyen URL-címeket szerepeltető tartalmakat.

Kéretlen tartalom lettünk mindenütt, még saját FB-oldalunkon is. Most levelezünk, hogy legalább UTÓLAG megtudhassuk, hogy miért is.

P.s.: Valakiknek valami nagyon nem tetszik a blogon. Vajon mi lehet az?

770. Ejtőernyős középhatalom

Orbanisztán működése.

2019–20-ban a kormánytöbbség 21 egyetemet "magánfenntartásúvá" szervezett át; mindössze hat maradt állami. A hivatalos formula szerint ezeket alapítványok kezelésébe adták, a gyakorlatban a fideszes elit — jellemzően miniszterek és iparbárók — tulajdo- nába. Az úgynevezett kuratóriumok tagjai ugyanis leválthatatlanok, és hozzájuk kerültek a tulajdonosi jogok. Ráadásul nem a puszta egyetemeket adták így magánkézbe, hanem ügyesen hozzájuk csaptak még egy rakat változatos, de "kapcsolódónak" kinevezett intézményt is.

palkovics_gyori_egyetem.jpg

Az átalakítással több ezermilliárd forint értékű közvagyon kerül át az alapítványokhoz, pontosabban a kedvezményezett haverokhoz. Az államnak innentől ezekhez az egyete- mekhez csak annyi köze van, hogy adja a pénzt. Azt, hogy mire adja, jól láthatjuk abból, hogy egy-egy miniszter jellemzően két-három ilyen kuratóriumban tag, és ezért (érdemi munkavégzés nélkül is) havi fél–másfél millió forintot markol fel egy-egy ilyen egyetem kasszájából.

Mi, akik annak idején megismerkedtünk a demokratikus centralizmus működésével, még jól emlékszünk erre a folyamatra. Az elvileg választott testülepek "saját hatáskörükben" új tagokkal bővíthették, illetve egészíthették ki létszámukat. Ez a folyamat volt az ún. kooptálás, jellemző menete pedig az, hogy a másutt fölöslegessé vált kádert az adott társaság felvette tagjai közé, majd ugyanazzal a lendülettel elnökévé is választotta. Ezeket a figurákat nevezte a köznyelv ejtőernyősöknek, és (a "vármegye" szó mellett) ez a magyar hagyománynak az a szelete, amelyet kormányunk aktívan ápol — mintha az ejtőernyőzésben kívánnánk élre törni.

Az átalakítás hivatalos indoklása az volt, hogy alapítványként az egyetemek könnyebben és több pályázati pénzhez juthatnak, kiváltképp uniós forrásokból. Mostantól látható, hogy ennek masszívan az ellenkezője áll, az EU ugyanis bekeményített. A fejlesztési és kohéziós alapok zárolásától függetlenül a magyar egyetemek továbbra is indulhattak az uniós (Erasmus+ stb.) pályázatokon. Mostanáig; az átszervezett egyetemeket — és senki mást — ugyanis december végén ebből a lehetőségből kizárták.

2020-ban még 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Jelentős volt még a Horizon(t) 2020 kutatási keretprogram.

Eddig tartottak.

Fügedi Ubul

P.s.: Navracsics szerint elképzelhető, hogy a politikusokat visszavonják a kuratóriumokból — mármint ha ez az igény nem félreértés. Az iparbárók stb. persze akkor is maradnak.

*

Az unió az összes NER-alapítványi egyetemnél leállítja az Erasmus+ programot, mivel ezeknél magyar politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szerveze- teknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. A döntés 21 (!) magyar egyetemet érint. (via Népszava)

769. Mechanikus extrapoláció

Magyarország nem jogállam.

Amíg Orbán Viktor hatalmon van, lesz nyugdíjunk, orvosunk, oktatás, csak sokan éheznek majd, funkcionális analfabéták maradnak, és még többen belehalnak. A magyar miniszterelnököt a jog nem érdekli, hiszen megoldotta, hogy rajta semmi nem számonkérhető itthon, mivel a magyar jogrendszer minden ágának vezetője lekötelezettje, hű alattvalója. (Népszava / Palotás János) 

Palotás egyszerűen csak végigviszi, hogyan néz majd ki ez az ország akkor, ha a nagy igazgatási rendszerek egyikében-másikában (a kormány szerint sikerrel) kipróbált intézkedéstípusokat általánosan alkalmazzák. Egyúttal azt sugallja, hogy ez az idő nemcsak hogy nincs messze, de egyes rendeleteket akár már az idén is elfogadhatnak.

nyugdijasok2023.jpg

Nem tetszik? Nekem se, de nem találok ellenérveket. Sőt, annyi látszik, hogy a trükkös nyugdíjszámítás már el is kezdődött: a kormány "hivatalos" inflációja (kerekítve) 5 %-kal kisebb még az MNB-énél is, és további 5 %-kal a nagyobb fogyasztói kosárból reálisabb becsléseket adó független intézetek eredményeinél.

Fügedi Ubul

*

Régi visszatérő értetlenségem, hogy az érintettek miért nem élnek a jog által adott lehetőségeikkel, miközben tény, hogy ma minden magyar állampolgár egyben az Unió állampolgára is. Ez viszont azt is jelenti, hogy az Európai Unió joganyaga által rájuk rótt kötelmek mellett megilleti őket az EU jogvédelme is, amit vélhetően meg is kapnának. Orbán rendeleti kormányzásának semmilyen joghatása nincsen sem a luxembourgi Európai Unió Bíróságon, sem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, sem az Európai Bizottságnál. Ugyanakkor a tévhitekkel szemben mindhárom fórum hivatalosan is megkereshető anélkül, hogy a nemzeti jogi utat az érintettek végigjárnák olyan esetek- ben, ahol az állam jogalkotással sérti meg a jogaikat – hiszen a nemzeti bíróságok kötve vannak (ez sem igaz teljesen) a nemzeti joghoz. (via Palotás János)

768. Nesze nekünk új év!

Fölszállott a páva a vármegye táblára.

Ez már kérem az új év első hete, az első napok. A gránitszilárdságú Alaptörvény 11. módosításának értelmében minden megye vármegyévé vált január elsejétől, ki is kerültek/kerülnek a vármegyés táblák mindenfelé. (A vármegyékhez járó ispánok, főispánok már korábban kineveződtek…)

varmegye.jpg

Ugyanekkor a forint a béka feneke alatt, a tej ára meg 500-700 forint felett. Száguld tovább az infláció, a költségvetés hiánya az eget ostromolja. Nesze nekünk boldog új év!

P.s.: Ja, ugyanekkor Horvátországban bevezették az eurót.

*

Ha populista gazdaságpolitikára szavazol, az állam inflációval kifoszt és elszegényedsz, lásd Ankara-Buenos Aires-Budapest tengely. Nincs ingyenebéd, nincs új modell, az unortodoxia merő parasztvakítás és bullshit és hókuszpókusz, magasnyomású estimese, hiába osztották az észt évtizedekig, a közgazdasági alapszabályok működnek, a tankönyveket nem kell kidobni. Csak a pénzbőség dagálya ezt időlegesen elfedte, apálykor derül ki, kin van gatya, és kinek pucér a segge. Happy New Year! (via Vakmajom)

767. Boldog(abb) újévet, BUÉK!

Még egy-két óra, és túl leszünk ezen a keserves éven is. Szilveszter, aztán itt az újév. Onnantól állítólag mindenkinek minden sokkal jobb lesz. Többek szerint ugyan ismét csak egy közepes év jön majd; rosszabb lesz (főleg az infláció miatt), mint 2022, de lényegesen jobb, mint 2024.

buek2023.jpg

De mi azért reménykedjünk, hogy most jobb lesz, mint az, ami eddig volt, és egy boldog-békés-élhetőbb új év érkezik. Kívánjunk egymásnak egy jóságban-bőségben, sikerekben gazdag Új Esztendőt. Hátha most végre bejön…

Boldog újévet, BUÉK!

süti beállítások módosítása