Nos, mélyen tisztelt mindenki, a blog eddig tartott, itt a vége. Majd’ 8 évnyi tevékenység után (2016. július 9-én kezdtünk) itt és most, ezzel a poszttal ez a történet véget ér.
Feladatát, amiért létrehoztuk, többé-kevésbé ellátta. Köszönjük, hogy olvastak, olvastatok minket. Minden jót, viszlát!
a Szerk.
P.s.: Több bejegyzést már nem írunk, július végén töröljük a blogot és a hozzá tartozó FB-oldalakat. Ha valakinek van itt olyan, amit fontosnak tart, mentse le addig.
Tegnap a választók ismét döntöttek, Erzsébetváros ismét Niedermüller Pétert választotta polgármesternek. Ennek alapján le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Gratulálok az újraválasztott polgármesternek és csapatának, jó munkát kívánok nekik a következő öt évben.
Köszönöm mindenkinek, aki megtisztelte a Lokálpatriótákat a szavazatával!
Hunwald György
Önkormányzati, európai parlamenti (EP) és nemzetiségi választás.
Választásra jogosultak száma a kerületben: 39 554.
Rekord részvétel, még sosem szavaztak ilyen sokan: a 13 órás adatok szerint országosan a szavazásra jogosultak 33,14 százaléka, 2 609 173 fő járult az urnákhoz. Budapesten a választásra jogosult 1 millió 343 ezer választópolgárból 34,58 százalék (464 534 választó) adta le voksát. A kerületben jóval alacsonyabb ez az arány, 13 órakor csak 25,48%. (Folyamatosan frissülünk...)
19 órakor hivatalosan is lezárták az urnákat, mostantól már senki sem tudja leadni a voksát. Míg az önkormányzati választás eredményeinek közlésére már este 8 órától számítani lehet, addig az EP választás eredményeire este 11-ig kell várni.
Választási kisokos: hány szavazólapot kapunk,
és miért ilyen sokat? (Telex)
Három nap múlva, június 9-én önkormányzati, európai parlamenti (EP) és nemzetiségi választás lesz kis hazánkban. Ekkor dől el, kik képviselik majd a következő ciklusban a választókat. Már nem kell sokat várni, és — így vagy úgy — de dönthetünk. Ön szerint a helyi civilek, vagy az innen-onnan jött pártkatonák képviselhetik jól a lakók érdekeit?
Szavazunk:
P.s.: A megválasztott képviselők és polgármesterek nem kerülnek hamar beiktatásra, ugyanis a tizenegyedik Alaptörvény-módosításban döntöttek arról is, hogy a most hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-ig tart, így az újonnan megválasztott önkormányzati politikusok csak ezután kezdik meg munkájukat, beiktatásuk az alakuló képviselő-testületi ülésen várható.
Annyi más dolgom lenne, de kénytelen vagyok feljelenteni Garai Dórát rágalmazásért. Megpróbáltam felhívni a figyelmét arra, hogy amit állított a 24.hu cikkében az nettó rágalmazás, és helyesbítse a cikket, mert nem szeretnék egy másik civilt rágalmazásért feljelenteni. Elég nekünk a pártokkal való küzdelem.
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Mintha a falnak beszéltem volna, nem volt hajlandó rá. Helyette valami zavaros mantrát nyomott arról, hogy mennyire nem ér rá ennek a megbeszélésére.
Garai Dóra a következőket nyilatkozta a 24.hu-nak:
Arra a kérdésre, hogy szerinte kik ragaszthatták fel a matricákat, azt felelte: mivel nem tudja bizonyítani, ezért a nyilvánosság előtt nem vádolna meg senkit, ám arra a tényre mégis felhívta a figyelmünket, hogy Hunwald György egykori erzsébetvárosi polgármester egyesületének, a Lokálpatrióták jelöltjeinek az eredeti választási plakátjain a „Magyar Pétert támogatom!” felirat volt olvasható.
Sosem volt olyan "eredeti választási plakátunk", hogy támogatnánk bármilyen pártot vagy személyt. Az erzsébetvárosi lokálpatriótáknak nincs semmilyen matricájuk, nem ragasztottak senkire nem létező matricát, és semmilyen felirat nem volt Magyar P.-vel összefüggésben.
Sosem fogunk elmenni amellett, ha valaki megrágalmaz minket. Garai Dóra sem teheti ezt. Garai Dóra átlépett egy határt.
dr. Hunwald György
P.s.: Már csak 8 nap a választásig.
Belső-Erzsébetváros jelenlegi közlekedési helyzete tarthatatlan. A helyi lakók és a taxisok nap mint nap szenvednek miatta. Megválasztásom esetén azonnal visszaállítom a jelenlegi polgármester, Niedermüller Péter előtti időszak forgalmi rendjét. Nem szabad büntetni a helyi lakókat és a kerületben autózókat.
Erzsébetvárosban az elmúlt években kaotikus közlekedési állapot alakult ki. A zavaros forgalmi és közlekedési átszervezések folyamatosa dugókat eredményeztek, a parkolóházak lebontása és több száz parkolóhely megszűntetése pedig parkolóhely hiányt. Azonnali intézkedésként visszaállítjuk Belső-Erzsébetváros forgalmi rendjét a 2010-et megelőző forgalmi rend szerint. Az utcákon rendet kell teremteni az utak, az utcák, a járdák felújításával, a közlekedési rend ésszerűsítésével és parkolóhelyek kialakításával. Az Erzsébetvárosi Lokálpatrióták a kerület lakóinak szolgálatában állnak és ígérik, hogy közösen dolgoznak egy élhetőbb, fejlődőbb Erzsébetvárosért. A részletes programunk ITT olvasható.
Dr. Hunwald György, polgármesterjelölt
P.s.: 12 nap a választásig.
Amíg politizáltam, alapvetően szervezeti-működési kérdésekkel foglalkoztam. Ahhoz ugyanis, hogy amatőr politikusok egyáltalán döntési helyzetbe kerülhessenek, azt erősen támogató szervezeti kultúrára van szükség, és mi, ún. rendszerváltó értelmiségiek még amatőrnek is kezdők voltunk. Egyre kétségbeesettebben és tökéletesen esélytelenül küzdöttem pl. azért, hogy az Alapszabályban ne legyenek politikai deklarációk — de hiszen mindenki olvasta, hogy az alapszabály (szervezeti szabályzat, hol minek hívják) a párt második legfontosabb politikai dokumentuma!
Annyit tudtam elérni, hogy minden deklarált lózunghoz rendeltünk valamiféle nesze semmi, fogd meg jól, de legalább hivatkozható működési szabályt. Azt, hogy a működési szabály a legszebb lózungnál is többet jelenít meg egy párt politikájából /értékrendjéből, látszólag nem értette meg senki.
Egészen alapvető például a döntési mechanizmus. Ha a személyi (+ költségvetési) kérdésekről nyílt szavazással döntenek, mint most a Tisza Pártban, sokan adják fel véleményüket azért, hogy csatlakozhassanak a követni kívánt nagyemberhez.
Ha a szavazás rendszere nem támogatja a markáns kisebbségek megjelenítését, a markáns kisebbségeket kegyetlenül kigolyózzák. Ennek megelőzésére vezették be az SPD-ben az ún. szavazathalmozásos választást, amelynek lényege, hogy mindenki kap egy csokor (a jelöltek számától függő) szavazatot, és azokat megoszthatja a jelöltek között úgy, hogy senkinek se adhat a csokor egyharmadánál többet. Ez a pozitív diszkrimináció eszköze, amellyel az együttműködő kisebbség be tudja választani a testülepbe néhány tagját.
Azzal utasították el, hogy ez túl bonyolult, és a küldöttek nem fogják megérteni. Helyette lett a rangsorolásos szavazás, mert azt mindenki érti.
Tökéletes kudarcnak bizonyult, tehát fenntartották. A dolog lényege, hogy a rangsor legvégén mindig azok végeztek, akiknek volt az aktuális kérdésekről jól artikulált és ismert véleményük — teljesen függetlenül attól, hogy mi volt az. Ugyanis minden ilyen vélemény megosztja a mezőnyt: lesznek, akik egyetértenek vele és olyanok, akik nem. Akik egyetértenek, azok számára ez természetes: ezek a dolgok így vannak, hát persze, hogy X is ezt mondja. Akik nem értenek vele egyet, azokat felháborítja: ez az X egy kár- tékony hülye, hát nehogy bekerüljön! Akinek a véleménye két–három kérdésben ismert, már teljesen esélytelen: a jó helyeket azok csípik el, akik semmiről nem mondanak (lehetőleg nem is gondolnak) semmit.
Mindez persze a mezőny új tagjaira érvényes, nem a már befutott nagyemberekre. Ezért alapkövetelmény, hogy az ambiciózus új szereplő ne állítson semmi pozitívat. Maradjon meg a bírálatnál, és még csak ne is utalgasson arra, mit tenne ő efféle döntési helyze- tekben. "Programot dolgozunk ki", "összehívunk egy bizottságot", "megkérdezzük a szakértőket" stb. stb. — típusos példája ennek Magyar Péter; csillaga emelkedőben.
Igen ám, csak ezt nem lehet örökké csinálni. Miután a népszerűség hulláma döntési helyzetbe emel vkit, ezek a döntések beszélnek helyette. Az illető pedig vagy erodálódni kezd, vagy el tudja fogadtatni magát új nagyembernek, és felülemelkedik a koptató erőkön.
Durván egyszerűsített modellben Magyar Péter támogatóinak mintegy 3/5-e a "hagyo- mányos ellenzéki" pártok híve volt, egy-egy ötöde pedig a Fideszé, illetve apolitikus/ bizonytalan. Ő maga szórványos ("kicsúszott") állításai alapján és szigorúan az én egyéni értelmezésem szerint valahol a Fidesz gyakorlata és az Ő Hazájuk kampányszlogenjei között foglalhat helyet.
Ahogy a Tisza Párt képviselői elkezdenek politizálni az Európai Parlamentben, illetve az önkormányzatokban, baloldali, illetve liberális értékrendű szavazóiknak fel kell tenniük a kérdést, tényleg ilyen lovat akartak-e. Sokan meggyőzik magukat arról, hogy alapjában igen, meg hát ha nem is, no de azért mégse a Zorbán stb. Mások elpártolnak tőle, és a népszerűség csökkenése öngerjesztővé válik. Úgy tippelem, 2030-ra MP támogatói elfogynak, és jöhet helyére a következő kiugrott fideszes.
Fügedi Ubul
Az 1980-tól 2012-ig futott "Magyar népmesék" című televíziós rajzfilmsorozatra és a főcímképére még sokan emlékezhetnek. Most újabb rész került vetítésre "Orbán rendet tesz a bulinegyedben" címmel.
Néhány észrevétel:
Azt kell mondjam, nem lepne meg, ha ezek az intézkedések amik miniszterelnöki szintről jönnek, ugyanolyan hájp volna nagyban, mint kicsiben a másik fél minden parkot felújí- tunk, az önkormányzati házaknak is neki esünk, másképp takarítunk stb. intézkedései a választás évében.
Pártpolitika. Ilyen ez. 4 év semmit kell pótolni rohamtempóban, hogy aztán megint 4 év semmi jöhessen. És van, aki ezt megeszi. (via Szikszai Sándor, Lokálpatrióták)
A szomszédos Józsefvárosban a múlt héten már lezajlott a polgármesteri székért induló jelöltek vitája. Kíváncsi vagyok, hogy nálunk lesz-e polgármester-jelölti vita; 2010 óta nem volt. Annyit azért megérdemelnének kerületünk lakói, hogy lássák, mi van, ill. mi nincs azoknak a jelöltek a fejében, akik vezetni szeretnék/akarják Erzsébetvárost.
Ma azt nyilatkoztam az Erzsébetváros újságnak, hogy ez a vita szerintem az egyik legfontosabb lenne a közelgő választás előtt. Én készen állok rá.
Hunwald György
*
A Nemzeti Választási Iroda oldalán 6 polgármester-jelöltet vettek nyilvántartásba:
„Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.” (Eisenhower a holokausztról)
Eljött a holokausztot masszívan tagadó Mahmúd Ahmadinedzsád volt iráni elnök. Azért jött el, mert több mint félmillió „saját" zsidónk kiirtása után háromnegyed évszázaddal meghívtuk, hogy kiemelt vendégként tartson nekünk előadást a „Nemzetinek", „Közszol- gálatinak" és „Egyetemnek" csúfolt, közpénzzabáló műintézményben.
Tudjátok, ez az a szervezet, amely felfalta a fél Orczy-kertet. Most költöztetik ki a külön neki emelt épületekből a Magyar Természettudományi Múzeumot, hogy a helyén lehessen az "egyetem" fedett lőtere — nehogy már két megállót utaznia kelljen egy kis puffogtatásért a nemzetes uraknak!
Igenis, meg kell tanulnunk különbséget tenni a fontos és a fontatlan dolgok között. A múzeum nem fontos, a puffogtatás fontos. A népirtás nem fontos, a külső elismerés fontos. Ezért aztán bármely országnak, illetve bármely ország bármely politikusának a talpát hajlandóak vagyunk fényesre nyalni, ha akár csak egy félmondatban is elismerően nyilatkozik rólunk és népünk kis gömböcéről.
Amikor 2010-ben Ahmadinedzsád (még funkcióban) hevesen kirohant az ENSZ-ben a "cionista rezsim" ellen, a magyar delegátus — másokkal együtt — tiltakozása jeléül kivonult a teremből. Azóta új idők járják, mindkét országban új politikai vezetőkkel. Ezért Ahmadinedzsád is hajlandó fátylat borítani a múltra, és bizony elmegy ő bárhova, ahová hívják — akár még hozzánk is. Az iráni sajtó meg is emlékezik arról, hogy Deli Gergely, az ún. egyetem vezetője együtt pózol vele.
Ez a rohadékok egymásra találásának pozitív (hm) összegű játszmája.
Fügedi Ubul