Agyam eldobom! A Magyar Diaszpóra Tanács ülésének megnyitóján nemzeti nagyságos urunk – sok más mellet – azt találta mondani, hogy törekedni kell arra, hogy a „magyar hadsereg a térség meghatározó ereje” legyen. Szerinte ugyanis a környező országok haderőfejlesztésére reagálni kell (istenem, de ismerős!), mert „nem engedhető meg, hogy a különbség egy bizonyos szint fölé nőjön” a szomszédos országok és Magyarország ereje között. (A részletek ITT olvashatók az Indexen.)
De most komolyan: méltóságos uramék tényleg teljesen meghülyültek?! Láttunk már ilyet, nem is olyan nagyon régen, előbb ott volt az 1938-as győri hadseregfejlesztési program*, majd kicsit később, az ’50-es évek elején Rákosi elvtárs érezte úgy, hogy a „láncoskutya” Tito ellen kell szarrá fegyverkeznünk magunkat. Aztán tessék csak jól megnézni, hogy mindkét esetnek mi lett a vége!
Hunvald György
P.s.: Méghogy a térség meghatározó hadserege! A honvédelmi államtitkárrá növeke- dett pacalfőző birkózóbajnokkal, Németh Szilárddal az élen. Röhögnék, ha nem sírnék.
*1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén jelentett be az 1 milliárd aranypengős fegyverkezési programot. Az 5 évre szóló fegyverkezési programban 600 millió közvetlenül a honvédségnek jutott, 400 millió az infrastrukturális háttér fejlesztésére volt előirányozva. A program kidolgozója Imrédy Béla volt.