A kormányhivatal megvédte a titokban lakbért emelő önkormányzatot; nem találtak semmi kivetnivalót a rendeletben, ami durván megemelte az ócsai devizahiteles lakótelep bérleti díjait. (via Utcajogász) 

Röviden, ha valaki esetleg nem emlékezne erre: még 2011-ben Orbán Viktor bejelentette, hogy az Ócsa nevű településen a devizahitelesek lakásproblémáit megoldja, azok „házat fognak kapni” (valójában bérlők lettek a házakban). Az eredeti, nagyívű tervek 500 családi ház felépítéséről szóltak, ebből 2013 tavaszára 2,7 milliárdból alig 80 készült el – a házak minden egyes négyzetméterére félmillió forintot költött az állam.

2014-re már az egész projekt befuccsolt, végül egészen 2015 januárjáig kellett várni, hogy mind a 80 ház lakóra találjon. Bohóckodás volt az egész. 2016-ban aztán a kormány fű alatt véget vetett a méregdrága programnak. 2019-ben végül Ócsa önkormányzatának a tulajdonába került devizahiteles lakópark, akik most – a válság kellős közepén – minden lakás bérleti díját több mint háromszorosára emelték; ezen akadt ki az Utcajogász is. De nézzük mit ír minderről a Vakmajom:

Az állam, mint szerződésszegő

Azzal csalogatták be a devizahitel károsultakat a nagy dirrel-durrall, rohadt drágán és csak részben megépített, az eredetileg tervezett 500 házból csak 80 lett kész, szóval a projekt befuccsolt, ócsai SZOCIÁLIS lakóparkba, hogy az elárverezett ingatlanjaik helyett itt majd szociális alapon, a piaci ár töredékéért, legfeljebb ha harmadán bérelt ingatlanban lakhatnak kvázi örökké, hiszen határozatlan idejű bérleti szerződést kötöttek az állammal a kiválasztott családok. Minden részletnek súlya van. Mit vállalt az állam a szerződésben?

1. Határozatlan idejű bérleti szerződést, ami tkp. vagyoni értékű jog, örökölhető is.
2. Szociális bérleti díjat, a piaci ár töredékén.

Ezen fő feltételek mentén mentek bele a szerződésbe a kiválasztott családok.

És mit tett az állam? 19-ben az egész telep tulajdonjogát átadta az ócsai önkormányzatnak, amivel még nem lenne baj, viszont megengedte neki, hogy 1. a határozatlan idejű szerződéseket határozott idejűvé módosítsa, ergo eltért a szerződésben vállalt kötelezettségeitől, 2. megengedte, hogy az önkormányzat piaci alapú bérleti díjat állapítson meg. Meg is történt, háromszorosára emelték a lakbéreket.

Az állam a szerződés fő pontjait egyoldalúan felrúgta. Ez jogban csak mérsékelten járatosan is égbekiáltó szerződésszegés. Kérdés, hogy ma van-e Magyarországon ennek a magatartásnak szankciója, ha ez magán felek között történne meg, nem volna kérdés, hogy kinek adna igazat a bíróság és kit büntetne. Pacta sunt servanda, a megállapodásokat be kell tartani, ez a jogállam, és általában a jogkövető magatartás alapja, ez az állam simán átgázol a legalapvetőbb jogi normákon.

Így szerződjél vele bármire.
Amikor olyanja lesz, szemrebbenés nélkül át fog baszni a palánkon.

Megj.: A határozatlan idejű szerződésben meg kell fogalmazni a felmondás/módosítás feltételeit és módját. Ha jól értem a cikket, akkor itt az egyoldalú felmondás/módosítás lehetőségét kizárták, csak ezt az önkori nem fogadta el. Ha rosszul értem, mert ezeket a feltételeket nem vették be, akkor az a szerződés csalárd, és gyanús a gazdasági erőfölénnyel visszaélés. (Tévedhetek; a Pjt.-vizsgám már nem érvényes. – Fügedi Ubul)

*

Ócsa Budapesttől mintegy 30 kilométerre található, nagyjából 9 ezren lakják. A város mellett lápvidék fekszik, amelyben jégmadár és rákosi vipera is él. Emellett Ócsának történelmi múltja is van – ám hogy miért épp ott épült meg a lakópark, azt a mai napig csak találgatni lehet.