Észt miniszterelnök: Lehet, hogy a gáz drága,
de a szabadság megfizethetetlen. (444.hu)
Balogh Tamás kivonatolta Kaja Kallas észt miniszterelnök beszédét (Finnországban mondta el kedden, Korunk csatája címmel.) „Felfogjuk annak a léptékét, hogy mi történik Ukrajnában? És hogy mi lenne a kudarc ára? Ez a háború nemcsak Ukrajnáról szól, hanem a joguralomra alapuló világrendről, és Európa jövőjének biztonsági berendezkedéséről” — mondta ki a lényeget.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ultimátumot adott a NATO- és EU-tagoknak tavaly decemberben. A Kreml azt követelte, hogy a NATO vessen véget a nyitott kapuk elvének, és hogy térjen vissza az 1997 előtti határai mögé. „Olyan embertelenségek történnek, amik a múlt emlékei voltak, de a jelen rémálmává váltak. Államilag végrehajtott háborús bűnöknek vagyunk szemtanúi.” Kaja Kallas szerint az imperializmus és a gyarmatosítás a Kreml hosszútávú ideológiái. „Ez nem idén február 24-én kezdődött. A figyelmeztető jelek és tettek régóta látszottak.”
„A történelem számít. Bár a Szovjetunió összeomlott, az imperialista ideológiája nem. Nürnbergben és Tokióban voltak perek a háború után, de soha nem volt moszkvai per.” Putyin ehelyett újraélesztette Sztálin emlékét. Ma az oroszok 70 százaléka támogatja Sztálint és politikáját. „Ha az emberek diktátorokat imádnak, akkor nincs morális akadálya annak, hogy valaki maga is diktátorra váljon, vagy alávesse magát egy diktátornak. Ha az emberek szeme csukva van a múlt rémtettei előtt, akkor nincs korlátja annak, hogy újabb szörnyűségeket kövessenek el. Pontosan ezt csinálják most az orosz katonák Ukrajnában.”
Kaja Kallas szerint az euroatlanti közösséggel szembeni orosz stratégia három fegyveren alapul: a fájdalmon, a félelmen és a reményen.
- A fájdalmat az okozza, hogy visszatartják az energiahordozókat Európától.
- A félelem oka az atomháborús fenyegetés.
- A remény, hogy az Ukrajnára gyakorolt nyomás eredményeként a majdani békében megtarthatják az elfoglalt területek egy részét.
- Az energiafegyverrel okozott fájdalmat túl fogjuk élni, és sikeresek leszünk. „Az orosz agresszió azt mutatta meg, mi történik, ha partnereid fegyvert csinálnak a bizalomból. Európa egyértelműen elmozdult az utóbbi időben az orosz fosszilis energiahordozóktól.”
- Ha megengedjük, hogy a nukleáris zsarolás akár csak egyszer is működjön, akkor egy sokkal, de sokkal veszélyesebb világban ébredünk fel.
- Nehéz az érdemi béketárgyalásokban hinni, amíg a Kreml fel nem adja azt célját, hogy újabb területeket foglaljon el Ukrajnában.
„Remélem, hogy Európa megtanulta, hogy a megbékélés („appeasement”) csak az agresszort erősíti. Az agresszor soha nem áll meg, csak akkor, ha megállítják.” Ma bármilyen leállás Ukrajnában csak azt tenné lehetővé, hogy az oroszok megpihenjenek, újraszerveződje- nek, és újabb agresszióra készülhessenek.
Az orosz agressziót 2008-ban és 2014-ben (a Grúzia elleni háború és a Krím elfoglalása idején) is megállíthattuk volna, de a szabad világ válasza gyenge volt. „Az elveket pénzre, az igazságot gázra cserélték. Az agresszor önbizalma csak nőtt, most pedig eljutottunk idáig, egy nagyszabású, népirtó háborúig.”
Az észt miniszterelnök szerint az Oroszországnak adandó válasz négy pillére:
- Ukrajna támogatása,
- az agresszió árának növelése,
- Oroszország büntetlenségének megszüntetése,
- saját biztonságunk erősítése.
Ukrajna megmutatta, hogy a háború megnyerhető, de katonai, politikai és morális támogatásra van szüksége. „Európának ezen a részén még fájdalmasan jól emlékszünk, milyen az orosz megszállás. A nagy országok megtehetik, hogy hibáznak, akkor is túlélik. A kis országok számára a hibalehetőség jóval kisebb. Az orosz agresszió megállítása számunkra létkérdés.”
Szerinte elismerés jár Finnországnak, mert 1939-ben úgy döntött, hogy harcol a Szov- jetunió ellen. Finnország sokat veszített, de meg tudott őrizni valamit, ami szent — az önálló államiságot. Észtország mindent elveszített, 50 éven át a vasfüggöny mögött volt, és a szovjet terror miatt elvesztette lakosságának ötödét.
„A tanulság: harcolni kell a szabadságért. Nem harcolni rosszabb. Ma az ukránok bátorsága ugyanezt bizonyítja a világnak. A másik tanulság: úgy döntöttünk, hogy soha többé nem akarunk egyedül lenni. Ezért vagyunk az EU és a NATO tagjai.”
A beszéde végén elmondta: Ukrajnában a saját szabadságunkat is védjük.
„A szabadságot az elnyomástól, a szabadságot a háborús bűnökkel szemben, a szabadságot, hogy dönthessünk a saját biztonságunkról és politikánkról. Ennek a szabadságnak ára van. Az ukránok az életükkel fizetnek, mi euróval. El kell mondanunk magunknak újra és újra: lehet, hogy a gáz drága, de a szabadság megfizethetetlen.”
Az észtek (és a többiek) magukat védik Ukrajnában. Az észtek (és a többiek) minket védenek Ukrajnában. Az észteket (és a többieket) áruljuk el Ukrajnában. Magunkat áruljuk el Ukrajnában.
