Nem akartak Orbánék szóba állni az amerikai szenátorokkal. (HVG) 

Nemrég közöltük a svédekkel, hogy addig nem járulunk hozzá NATO-tagságukhoz, amíg maga a miniszterelnökük nem jön ide pitizni-kuncsorogni. Most éppen az USA szenátu- sának NATO-ügyben hozzánk látogató delegációjával (amelyet nem mi hívtunk, hanem maguktól jöttek), nem áll szóba:

• se a kormány bármiféle hivatalos képviselője,
• se akárcsak egy árva miniszter (vagy legalább államtitkára),
• se a közönségesen Fidesznek nevezett állampárt valamely formális vezetője.

A trójai faló szerepét kipróbáltuk Putyin hírszerzőjeként, és az eredmény tetszik Magyar- basinak. Most éppen abban bízik, hogy az amerikaiak megválasztják Trumpot, aki alatt hasonló szerepet kíván játszani. Az ő sajátos értelmezésében a "szuverenitás" azt jelenti, hogy fényesre nyaljuk minden, minket ötödik hadoszlopnak alkalmazó nagyhatalom talpát, miközben mindenki mással naponta éreztetjük, hogy nem ereszkedünk le velük közösködni. Ezért látványos gesztusokkal elkötelezi magát Trump mellett, elhatárolódik a Biden-adminisztrációtól (amelynek hozzánk delegált képviselőjét csicskái naponta támad- ják) és már most szorgosan rombolja az európai szövetségi rendszert.

Ha Trumpot nem választják meg, rossz idők jönnek ránk, magyarokra. Ha netán meg- választják, tesz majd néhány látványos gesztust. Ezektől Magyarbasi személyesen jól érezheti magát, és neki sem rossz: jól mutatnak majd a közös fényképeken. A külső kapcsolatok azonban Trumpot nem érdeklik, országunk tőle semmi jóra nem számíthat.

Aztán eltelik a négy év, és mi úgy maradunk, hogy nem Bidennel, illetve a demokratákkal rontottuk meg kapcsolatainkat, hanem az Amerikai Egyesült Államokkal — valamint minden korábbi szövetségesünkkel egyenként és szervezetei(n)kben is. A NATO-ból alighanem kirúgnak, mint Putyin kémjeit. A Türk Tanácsban maradhatunk megfigyelők, ott nem tudunk ártani senkinek.

Fügedi Ubul