Földes György: A baloldaliságról. (Népszava)
Írt Földes Gyuri a Népszavába egy hosszú önfelmentést látszólag a baloldaliságról. Ennek első része a helyzet értékelése 6 pontban, és ezek igen nagy részével nem értek egyet. Azokkal a dolgokkal, amelyek miatt itt falazza a köntört, már akkor sem értettem egyet — ki is koptam a politikából, ahogy kell.
- "... mindkettő ragaszkodik a baloldali értékekhez, illetve egyik csoport sem köti a baloldaliságot a szocializmushoz" — lószart! Taktikai oka annak volt, hogy az ún. államszocializmus baloldalinak minősítette magát. Annak is taktikai okai vannak, hogy a mostani, vele lényegében azonos rendszer jobboldalinak nevezi magát. Egyiknek sincs semmi köze a baloldalisághoz, amely éppen korunkban csak demokráciákban értelmezhető. Ezért keni el Földes a baloldali értékek felsorolását. Ezeket a Rákosi–Orbán, illetve a Kádár-rendszer által a gyakorlatban képviselt értékekkel tételesen összevetve ugyanis kiderülne ezek szavakban baloldali, valójában feudális jellege — tehát hogy Földes állampárti maradványnak elkönyvelt 1. csoportjának semmi köze semmiféle baloldalisághoz (lásd kudarcos gazdaságpolitikájukat és ennek részeként a szakszervezetek szétverését). Ezt persze a szerző is tudja, és azzal mentegeti magát — akinek ebben része volt — hogy „mert a gazdasági válságkezelés és a privatizáció (a gazdasági rendszerváltás) lezárásának szükségessége felülírta a szociális szempontokat”. Nos, az a politikus/szervezet, amelyiknél ezek a kényszerek szociális szempontokat írnak fölül, az nem baloldali. Amelyiknél pl. az autópálya-építést és a helyi potentátok kiszolgálását írja fölül, az nem lobbista.
- Nem volt semmiféle harc a média befolyásolásáért. Az MSZP rövid távú és vélt előnyökért (a választmány által el nem fogadott „választási költségvetés”, kiköltözés a „rossz emlékű” Köz.téri pártházból stb. stb.) eladta az állampárttól okosan örökölt médiabirodalmát, a Fidesz pedig minden felszabadítható pénzéből, ronda és nem támadott trükkökkel vett egyet magának.
- Az értékrend teljes válságát, felülvizsgálandóságát mutatja a „a populista-konzervatív jobboldal” tartalmatlan frázisa. Magyarbasi politikájában egyáltalán nincsenek konzer- vatív elemek: az minden ízében (ellen)forradalmi. Fő tevékenysége a rendszerváltással létrehozott demokratikus államszervezet szétrombolása; a feudális, tekintélyuralmi rend visszaépítése.
4-5. Itt azt írja le a maga körülményes módján, hogy az általa rendületlenül baloldalinak nevezett pártok cserbenhagyták a baloldal által hagyományosan képviselt rétegeket, és ezeket Magyarbasi karolta fel (pont ahogy Antallék csődje után a „nemzeti gondolatot”, amely valójában nem több, mint az „egy vérből vagyunk, ti meg én”). Ennek eredménye- ként az MSZP leépítette vidéki szervezeteit és elvesztette vidéki szavazóit, a Fidesz stb. meg pont fordítva. A gondolat igaz, a mondatokat az önfelmentés vágya okán fogalmi tévedések terhelik.
- Fogalmilag itt is helyes, hogy „a párteliteknek ciklusról ciklusra sikerült átmenteniük magukat. Saját szűkülő szavazóbázisuk — jobb híján — tudomásul vette, hogy a vereségek nem vezetnek személyi-szervezeti konzekvenciákhoz. Így újra és újra ugyanazok és ugyan- úgy dolgoznak a hibák kijavításán, akik elkövették [helyesen: újra s újra elkövetik] azokat." Ők, a meg nem nevezettek — nyilvánvaló alkalmatlanságuk okán — semmiféle pozitív, a baloldali értékrendű választók számára elfogadható, nekik kommunikálható koncep- ció kidolgozására nem képesek; az őket érzelmi alapon még támogatók apránként kihalnak.
Fügedi Ubul
