Jakab Péter: Az a fontos, hogy kik maradnak. (444.hu)
Önmagukat baloldalinak tartó politikusok és civil váteszek évek óta propagálják az "ellenzéki összefogást". Úgy vélik, közéletünk egyetlen valódi törésvonala Magyarbasi megítélése — vannak, akik őt akarják és vannak, akik bárki mást. Tehát ha összefog mindenki, aki nem az ő rajongója, lekötelezettje, egyéb okból lelkes híve, akkor lemos- hatják a pályáról. Kidolgoznak egy demokratikus alkotmányt, feloszlatják magukat, és arányos képviseleti rendben újraindulnak. Hódmezővásárhely megmutatta, hogy ez a módszer vidéken is lehet eredményes: mozgósítja mindazokat, akik efféle összeborulás nélkül nem szavaznak, mert nem látnak esélyt a sikerre.
Ezeknek az embereknek egy marginális kisebbség próbálja évek óta elmagyarázni, hogy ez így nem megy. Nincs olyan, hogy "az ellenzék". Ha lenne ilyen, akkor nem kellene ez a rakás kis pártocska. Nem kellene ennyi pártelnök és az adminisztrációs költségek töre- dékre csökkentése után maradna pénz még politikai propagandára is — mármint ha lenne mit propagálni azon kívül, hogy "mi nem a Zorbán vagyunk".
A "centrális politikai erőtér" lényege (amint ezt Magyarbasi még ezt tervezgetve megfo- galmazta), hogy a központban álló kormánytöbbségnek bal- és jobboldali ellenzéke is legyen. Mivel ezek értékrendje távolabb van egymásétól, mint a kormányzatétól (pláne, ha annak ilyen nincs is), akkor a kormány szövetségét keresik antagonistájuk ellenében. Ehhez alakította ki pártját, a "fasiszta kommunizmusét", mert a fasisztáktól jobbra még ott vannak a nácik, és ezek Magyarországon bő tíz százalékra számíthatnak. Ezekről a szavazatokról mondott le a centrum érdekében, és a Csurka korrupciós ügyei miatt 5 % alá zuhant nácikat a Központi Polgári Körben vele politizáló Vona Gáborral szerveztette újra.
Mert hát Vona tisztakezű, személyesen támadhatatlan volt. Ezért is nézték el neki a párthívek, hogy "néppártosított", mert megcsömörlött a korrupció szolgálóleányává züllött kormánytól. A párthívek elnézték, de a szavazók nem: amennyi szavazót nyert középről, annyit vesztett az elkötelezett nácik közül — pedig szívének ők voltak kedvesek. Az elvesztett szavazatokat elkezdte gyűjtögetni a Mi Hazánk — mert minden náci párttól jobbra készen áll néhány csoportocska, hogy aktiválódjon, ha a hivatalos nácikat felpu- hulni látja. Ilyenkor mindig előkerül annyi pénz, hogy elvhű üzeneteiket közzé is tudják tenni.
Vona távoztával maradt a jobbiknak egy néppártos és egy ősnyilas szárnya, de nem maradt olyan integratív személyiség, aki ezeket össze tudná fogni. Ha a köv. választás előtt is a néppártos szárny lesz számszerű többségben, akkor a párt politikailag meg- semmisül. Néhány jelöltje a partnerek szavazataival bejuthat. Még egyszer, utoljára akár frakciót is alakíthatnak, de a nyilasok átmennek a Mi Hazánkba, és bejuttatják — titkon remélve, hogy Magyarbasinak nem jön össze az abszolút többség. Akkor ugyanis ők lesznek a koalíciós partnerek, és a politikusok szeretnek kormányra kerülni.
Senki ne remélje, hogy ezt a kormányt a Jobbikkal összefogva meg lehet buktatni — mert nem. Ezt a kormányt alternatívát felmutatva lehet megbuktatni. Ahhoz azonban az kell, hogy az önmagukat ellenzékieknek nevező politikusok úgy is viselkedjenek. Ne csak ne szavazzák meg a szörnyű intézkedéseket, hanem mutassanak rá, hogy azok szörnyűek. Konkrét példával: a felhatalmazási tv.-ben nem az volt a kártékony, hogy nem volt határ- ideje. Az volt benne a kártékony, hogy nem volt rá semmi szükség. A kormánynak nem volt egyetlen olyan, a járvány visszaszorítására hozott intézkedése, amit az egy napos törvények Magyarországában ne hozhatott volna meg a felhatalmazás nélkül.
A meg nem nevezett "egyes törvények" — tehát minden törvény — áthágására adott jogosítványt pontosan egy célra használták: a költségvetési törvény áthágására. Elvették a pénzt az ellenzéki többségű önkormányzatoktól, sőt, maguktól a pártoktól is. Szét is osztották a klientúrájuknak: "Mészáros Tiborcznak", erdélyi köztörvényes havernak, meg aki éppen eszükbe jutott. (Kimaradt vki? Nem baj, majd veszünk el még!) Viszont amit a járvány ügyében tettek, az egyszerre volt dilettáns és aljas, közvetlenül okozva több tucat ember halálát.
Nem, a felhatalmazásra nem voltszükség. Nem, a kormány pocsékul teljesített a válságos helyzetben. (Van erről egy #Operatív törzs nevű sorozatom; eddig 42 rész.)
Nem, ezt a kormányt nem "összefogással" lehet megdönteni, hanem szakszerű és ellenzéki politizálással.
Fügedi Ubul
