A magyarok többsége szerint a háború Ukrajna belügye,
amibe nem kell beleavatkoznunk. (Liner) 

1956-ban, amikor a szovjet csapatok leverték a forradalmat a világ nem segített. Ezen sokáig kesergett a magyar nép. Van valami sorsszerű abban, hogy mindenkitől elvárjuk a segítséget, ha bajban vagyunk, de mi nem segítünk senkinek abban, amiben kellene a segítség.

Az ukrajnai háború miatt Kárpátaljára menekült ukrán polgárokat evakuáló vasúti kocsik táblái az Ungvár központjában tartott békemenet után 2022. április 19-én. (MTI/Nemes János)

Mielőtt bárki azt mondaná, hogy befogadjuk a menekülteket, hadd tegyem hozzá, hogy ezért pénzt kapunk az EU-tól. Ráadásul a menekültek döntő többsége odébbáll ebből a vendégszerető országból. Ezt keserűen jegyzem meg.

Minden európai ország (Szerbia kivételével) segít abban, hogy Putyint megállítsák. Még azok is, akik eleinte vacilláltak, megváltoztatták a véleményüket, a sok példa közül a görögöket emelem ki.

A görög álláspont jelentős változását mutatja az is, hogy az ország fegyvereket szállít Ukrajnának, kézi és páncéltörő fegyvereket, rakétavetőkhöz való lőszereket. A görög kormányfő utalt arra, ha hazája most nem mutat szolidaritást, hogyan kérhetne segít- séget, ha őt magát támadnák meg.

Hunvald György

*

A magyar lakosság közömbösségéről árulkodik az is, hogy míg a 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem avatkozunk be Ukrajnában, Oroszország másokat is megtámadhat, hazánkban viszont csak 47 százalék osztotta ezt a véleményt. Szolidaritásban sem járunk az élen; a magyarok 38 százaléka lenne csupán hajlandó többet fizetni a földgázért és kőolajért, hogy az import leállításával megakadjon az orosz hadigépezet, míg a lengyelek 76 százaléka tenné meg, átlagosan pedig a megkérdezet- tek 54 százaléka vállalná ezt a terhet.

Párhuzam. Agresszió zajlik a szomszédban. És mi ismét szégyenkezhetünk.