Kedvenceim egyike, Pollreisz Balázs diadalt ül. Igaz ugyan, hogy a győri választási bizottság az első kanyarban visszadobta az ő népszavazási kérdését, de a törvényszék megsemmisítette ezt a döntést. Mégis lehetne népszavazás Győrben a valószínűsített akkumulátorgyár építése ellen! Miért lehetNE? Miért nem egyszerűen „lehet"?
Ehhez meg kell ismernünk a törvényszéken hitelesített kérdést:
Egyetért-e ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?
Első olvasatra nyilvánvaló, hogy ez egy fölöslegesen túlbonyolított izé. A Győr után odabiggyesztett „Megyei Jogú Város" az értelmezést hangyányival sem segítő bikkfanyel- vi szóvirág. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy kormányunk a hivatkozott rendelettel a Győri Ipari Parkot nyilvánította volna kiemelt jelentőségű üggyé — nem, a rendelet az ipari park bővítéséről szól.
Pollreisz Balázs azonban förtelmesen büszke arra, hogy ilyen törpös kérdést hozott össze. Ő is tudja, hogy ez „jogászi bikkfanyelv", de — szögezi le minden alap nélkül — „ezt fogadja el a bíróság". Egy kisebb jogászcsapat dolgozott azon, hogy a szövegezés megfeleljen minden kritériumnak — mármint leszámítva a hasonló helyzetekben rend- szeresen hiányolt egyértelműséget és érthetőséget. Arra ugyanis nem volt gondjuk, hogy a „kisebb jogászcsapat" mellett dolgozzon ott valaki, aki tud magyarul — meg még vki, aki ismeri az ilyen kezdeményezések eddigi gyakorlatát.
Egy pillanatig sem tartják gyanúsnak, hogy az ellenzék által kezdeményezett népszava- zásokat alapból ellenségesen fogadó bíróság egyszerre csak hopp, elfogadott egy ilyen pocsékul összehányt kérdést. pedig láttunk már ilyet.
A mostani esethez teljesen hasonlóan járt el a Kúria, amikor 2017. október elején megsemmisítette a Fővárosi Választási Bizottság döntését, és hitelesítette a római-parti mobilgát építése ellen tervezett népszavazás kérdését:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határozatát?
Október 16-án a Párbeszéd és az Együtt elkezdte gyűjteni az aláírásokat. A szükséges 25 ezerből már az első nap összejött tízezer.
Október 17-én a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülést tartott, és ripsz-ropsz hatályon kívül helyezte a megtámadott határozatot. Ezzel az ügyben meghirdetett népszavazásnak oka fogyott. Ezután elfogadtak egy, az áprilisival betűre azonos határozatot, aminek mindösz- sze a száma különbözött elődjéétől — és arra a határozat számát tartalmazó kezdemé- nyezés értelemszerűen nem lehetett érvényes.
A győri ügyben szerintem meg fogják várni, hogy összegyűjtsék az aláírásokat. (Hadd fáradjanak...) Várom tippjeiteket, hogy mi jön ezután:
- Ezúttal a kormány vonja vissza, majd fogadja el újra a megtámadni kívánt határozatot.
- A kormány úgy dönt, hogy a kiemelt ügyekben a terület kisajátítását az önkormány- zatnak nem kell kezdeményeznie.
- A kezdeményezést vmilyen, az én sablonos megoldásaimnál kreatívabb módon lehetetlenítik el.
- Megtartják a népszavazást.
Csak tessék, csak tessék, urak és szép leányok!!!
Fügedi Ubul
P.s.: Győri népszavazás: a városvezetés alkotmányjogi panaszt nyújtott be, egy hónapot csúszhat a népszavazási aláírásgyűjtés.
