68. Barátinak nevezett tűz

2017. január 26. - HunvaldGyörgy

És hogy ne csak a Facebook-on legyen fent: "A DK szóvivője, Gréczy Zsolt szerint a VII. kerületiek óvatlansága volt az ok a helyi DK szervezet feloszlatására: a helyiek olyan választási együttműködési megállapodást készítettek elő 2019-re az Erzsébetvárosban, amelyre nem volt felhatalmazásuk. A DK nem köt megállapodást Hunvald Györggyel” – írta tegnap a Népszava.

hunvald_olajfa2013.jpg

Tudjátok kedves Barátaim és Ismerősem ez a hír azért tragikus, mert a szavazó csak azt látja igazolva benne, hogy nem az a lényeg, hogy megverjük a Fideszt, hanem az a fontos kivel miért nem. Tudom, hogy a Barátaim és Ismerőseim különböző pártállású és világnézetű emberek és ez így jó. Erre a széles alapra lehet felépíteni egy erős várat. Ez a hír azonban, egy komoly vakfolt azon a szinten, ahol ilyennek nem kellene előfordulnia. Erzsébetvárosban 2019-ben nyerni fogunk és ezért mindent megteszünk.

Aki abban bízik, hogy 2019-ben az önkormányzati választáson, a szavazólapon a pártlógók egymás mellé biggyesztésével, legyőzhetjük a Fideszt, az buta ember. Ebben jelenleg egyedül a Fidesz bízhat.

Pontosan ezért is kezdtünk együtt dolgozni a kerületi DK-val és másokkal, majd 3 évvel a választások előtt. Nem választási megállapodást kötöttünk, nem azt, hogy hány helyen indul a DK, MSZP stb. Együttműködési megállapodást kötöttünk, aminek kizárólag az a célja, hogy a lehető legjobb jelölteket tudjuk kiválasztani egy későbbi választási meg- állapodásra. A legfontosabb része a megállapodásnak, hogy mindenki becsatlakozhat ebbe a folyamatba, tilos kizárni bármely olyan résztvevőt, aki menet közben szeretne ebben részt venni.

Én mindig azt az elvet vallottam, hogy nem az ellenfelet kell szapulni, hanem azt bizonyítani, hogy az én csapatom és elképzelésem jobb, mint a másik alternatíva(k). Tudom, hogy ez a szemlélet viszont azt követeli meg, hogy dolgozni kell a választók szavazatáért és nem a hasunkat süttetve elégedetten nézegetni a pártlógót – és bízva abban, hogy majd az ellenfél hibázik. Be kell bizonyítani a választóknak, hogy nem csak akkor fontosak, amikor választások vannak. Az önkormányzati választásnak ez a szépsége, mert a helyi politikusokról jobban kialakíthatja a véleményét a választó, mint például egy országgyűlési képviselő munkájáról.

A DK-val Hunvald György valóban nem köthet megállapodást. Ugyanis nem vagyok független politikus, márpedig csak ebben az esetben lehetne ez kérdés. Ugyanis az MSZP helyi szervezetének elnökeként írtam alá azt a megállapodást, amit mindkét szervezet tagjai a szavazásuk során megerősítettek.

Én nem szólok bele más párt belügyeibe és gondolom, más pártok sem kívánnak beleszólni abba, hogy a következő időszakban ki legyen az MSZP erzsébetvárosi elnöke, és ezen keresztül bármilyen helyi megállapodás aláírója.

A DK egyetlen egyéniben megválasztott országgyűlési képviselője 2014-ben itt lett megválasztva. Sokat dolgoztam(tunk) érte, akkor még nem volt ilyen finnyás némely „politikus”. Nem tudom lesz-e megállapodás a 2018-as országgyűlési választásokra (bízom benne, hogy lesz), de az a DK szóvivőjének nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy dolgom, (mint Hunvald György) nem sok lesz, ha esetleg DK-s jelölt indul itt.

Mindenesetre mi készülünk a 2019-es önkormányzati választásokra, és ezen nem változtat némi „hunvaldozás” és a barátinak nevezett tűz sem. Bízok a szavazókban, köztük a DK szavazóiban is, mert ők is tudják, kik azok akik képesek végigvinni a változást a helyi politikában. Erzsébetvárosban megnyerjük a 2019-es önkormányzati választásokat, mert jobbak leszünk, mint az ellenfeleink!

P.s.: Nem ások árkot, nem bántok senkit, nem szidok senkit, sosem teszek ilyen. Megyek azon az úton, amiről azt gondolom, sikeres lesz. Sokat küzdöttem az igazamért és biztosíthatok mindenkit arról, hogy ez a jövőben sem lesz másképpen. Aki csatlakozni akar és változást szeretne, nem rekesztem ki, mert ha ezt tenném, az úgy tűnne, mintha nem akarnám a változást. Ez ilyen egyszerű.

Hunvald György

66. AB, kis hibával

A nagy nép olyan, mint a nagy ember.
Ha hibát követ el, felismeri.
Ha felismerte, beismeri.
Ha beismerte, kijavítja.
És aki rámutat a hibáira, azt a legjóságosabb tanárának tekinti.
(Lao-ce) 

Szerintem a fenti idézetnek egy nagy testület döntéseire is igaznak kell lennie, legyen az akár az Alkotmánybíróság (AB) vagy akármilyen tótumfaktum. Történt ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság 2016. november 28-án hozott IV/280/2015 sz. alkotmányjogi panaszt elbíráló végzésében, nagyon helyesen megállapította, hogy az Alaptörvényt sérti az, ha a büntetőügy további elintézésében olyan bíró vesz részt, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Éppen ezért, megsemmisítette a konkrét ügyben a Kúria ítéletét, mert a Kúria részéről olyan bíró vett részt a döntés meghozatalában, aki az ügyben a nyomozás során nyomozati bíró volt.

alkotmanybirakmti.jpg

Régi magyar mondás, hogy csak az ökör következetes.

Az Alkotmánybíróság éppen a magyar közmondást erősítendő példát is mutatott egy nappal későbbi döntésével, az alkotmányjogi panaszom elbírálásakor. 2016. november 29-én végzést hozott az alkotmányjogi panaszom tárgyában és az eljárást okafogyottság miatt, megszüntette. A végzést az Alkotmánybíróság 5 tagú tanácsa hozta és az előadó bíró az a dr. Szívós Mária alkotmánybíró volt, aki az

alkotmányjogi panasz tárgyát képező ügyemben 8 alkalommal döntött nyomozati bíróként az előzetes letartóztatásom meghosszabbításáról és más egyéb nyomozati döntéseket is hozott velem kapcsolatban.

Ilyenkor logikusan a következő okokra gondolhatunk:

  1. Az Alkotmánybíróság döntései kizárólag a többi bíróságra nézve kötelezőek, a saját eljárásában nem számítanak,
  2. rá nézve is kötelezőek, kivéve, ha az „elmúlt nyócév” politikusai fordulnak hozzájuk jogorvoslatért,
  3. ha az első két pont nem játszik, akkor marad: Hunvaldnak sosem lehet igaza.

Az már csak hab a tortán, hogy a többek között, a magát az ügyből kizárni elfelejtett alkotmánybíró döntéseiről állapította meg a Strasbourgi bíróság jogerősen (a magyar állam nem fellebbezett ugyanis) a következőket:

„… a Bíróság feltárta, hogy a nyomozati eredmények, melyek a kérelmező fogva tartásának meghosszabbítását eredményezték, többnyire sztereotip döntéseken alapultak, míg a kérelmező lényegi beadványai nem lettek megfelelően figyelembe véve.”

Az Alkotmánybíróság, a súlyos eljárási hibával meghozott végzése mellett, még egy tartalmi kérdésben is elfelejtett dönteni, ugyanis csak a panaszom felét bírálta el oka- fogyottság címén. A panasz másik fele, mintha nem is létezne.

Csakhogy az abban foglaltak most sem okafogyottak.

Most mondjam azt, hogy miért várjak elfogulatlan döntést, ha olyan alkotmánybíró az előadó bíró, aki mind az abszolút, mind a relatív kizárási okot kimeríti?

Ezek után fogtam a pennát és levelet írtam az Alkotmánybíróság frissen megválasztott Elnökének (mellékelve). Bízva abban, hogy úgy kezdi a hivatalát, hogy az átmeneti időszakban keletkezett problémákat „új seprű jól seper” alapon megoldja. Na, erre kaptam egy olyan választ az Alkotmánybíróság Főtitkárától, ami a joghoz értők számára is kuriózum (mellékelve). A rövidke levél lényege az, hogy szerinte az alkotmányjogi panasz elbírálása az alkotmányjogi panasz befogadása után kezdődik és addig szerinte nem kell vizsgálni a bírói kizárásra vonatkozó szabályokat.

Szerintem meg az alkotmányjogi panasz elbírálása a panaszom érkeztetésével kezdődik, és az elbírálás egy több lépcsős folyamat. Kezdődik azzal, hogy a főtitkár előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, megfelel-e az indítványra vonatkozó, e törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok.

Ha megindítható az eljárás, akkor az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.

Ergo, az eljárás megindult, mert a főtitkár szerint a panasz megfelelt a formai és tartalmi követelményeknek, így jutott el a tanácshoz a panaszom, ahol az alkotmánybíróságról szóló törvény alapján, a kizárási szabályok miatt, dr. Szívós Mária alkotmánybíró, a tanács előadóbírója a közelébe sem mehetett volna az alkotmányjogi panaszomnak.

Ugye milyen egyszerű!

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve és a saját döntésével ilyen helyzetet nem idézhet elő. A jogalkotó nem készült fel arra az esetre, hogy maga az Alkotmánybíróság hoz alkotmánysértő döntést, ami ellen nincs jogorvoslat Magyaror- szágon. Csak a Strasbourgi Bíróság tudja kimondani, hogy az Alkotmánybíróság döntése törvénysértő volt.

Mindegy, megvárom.

Sajnos a hibás döntések „megvédése” úgy látszik többet nyom a latba, mint a példamutatás, pedig a jog, a jogtörténeten keresztül emlékezik ezekre. A hibás döntések példaként szolgálnak majd az utókor számára, ezért lenne fontos azokat időben felismerni, beismerni és kijavítani a hibát. Kár, hogy ez is Strasbourgra marad.

Hunvald György

65. Jogászszemmel (3)

Ebben az évben még nem „jogászkodtunk”, így aztán mostaddig is, amíg is – pótoljuk ezt a hiányt. Csak hogy okosodjunk meg a memóriánk is frissüljön egy csöppet. Ami akár még jól is jöhet. Ezért aztán most megint dr. Sándor Zsuzsától* tennénk fel ide a blogra egy írást, (ezt már korábban is megtettük), hátha újfent el tetszenek gondolkodni egykét furcsának tűnő dolgon. (Lásd. többek közt az előző, Rezsiszilárdos, civiles poszt). A most következő írás két napja jelent meg a JogÁsz-blogon.

***

Alzheimer-kór
Szerző: Sándor Zsuzsa

Csak ez lehet a magyarázat arra, hogy mindenki – már aki még normális ebben az országban –meglepődött Németh Szilárd minapi civilek elleni kirohanásán. Netán már elfelejtették 2014 áprilisát, amikor Orbán Viktor személyes utasítására KEHI vizsgálatok sora, rendőrségi nyomozás és ügyészi vizsgálatok indultak a Norvég Alap ügyben?

mora-veronika.jpg

Nem emlékeznek arra, amikor a Készenléti Rendőrség megszállta a Szerb utcát és látványosan kísérték lakására Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét, hogy nála is házkutatást tartsanak? Az alapítványok vétlensége kiderült, az eljárások törvénytelensége pedig nagy nemzetközi felhördülést keltett.

Orbán még azon a nyáron Tusnádfürdőn kijelentette, hogy a magyarországi civilek „külföldiek által fizetett politikai aktivisták”. Decemberben pedig arról beszélt, hogy összeírnák azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldi adományokat is kapnak.

Tudom, nem olvasnak Magyar Közlönyt. Ezt meg is értem. De ha olvasnának is, mára elfelejtették volna, hogy 2015 májusában már megjelent benne egy kormányhatározat arról, hogy felülvizsgálandóak a civil szervezetekről szóló jogszabályok és a vagyonnyilatkozatot tevők köre. Erről időközben, a nem létező menekültkvóta elleni népszavazás hevületében megfeledkeztek. Hiába, ők sem tökéletesek. Bár Lázár János azt azért tartozott kijelenteni, hogy "titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György magyarországi befolyását". Ez éppen annyira volt igaz, mint a kötelező betelepítési kvóta. Németh Szilárd pedig már szeptemberben megalapozta mostani szereplését, közölve: Soros "komoly nemzetbiztonsági érdekeket sért".

Ugyanekkor Orbán azzal nyitotta a parlament őszi ülésszakát, hogy „nemzetbiztonsági érdekből” foglalkozniuk kell a „népvándorlást gerjesztő” civil szervezetekkel.

Volt tehát bőséges előzménye a kormányzati vasökölként fellépő rezsibiztos „álcivil” szervezetek eltakarítását követelő mostani fenyegetőzésének. Az újabb időzítés apropója pedig a „nemzetközi helyzet fokozódása”: Donald Trump amerikai elnökké választása.

De vajon attól, hogy Trump lett a megválasztott amerikai elnök, megszűnik létezni az ENSZ Közgyűlése által elfogadott és Magyarországon 1976-ban rartifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya? Az az okmány, amelyre az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény hivatkozik? Az a törvény, melynek preambuluma oly szívhez szóló: „Az Országgyűlés elismerve, hogy Magyarország fejlődéséhez az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen, hogy a társadalom alapvető egységei a civil szervezetek, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink megvalósulásához, elismerve e szervezetek hasznos tevékenységét, támogatásuk érdekében a következő törvényt hozza…”

Persze fideszéknél egy törvény olyan, mint az adott szó: én mondtam, én vonom vissza. És ez így is lesz, hiszen Semjén Zsolt már megküldte a házelnöknek a 2017-es tavaszi ülésszak törvényalkotási programját. Ebben 37. sorszámon szerepel: „Törvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosításáról. A cél – egyebek között - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettekre vonatkozó rendelkezések módosítása.”

És íme, már vissza is tértünk a 2015 májusában hozott kormányhatározathoz. Azóta lezajlott az érvénytelen kvótanépszavazás, elvetélt az Alaptörvény hetedik módosítása, és még az EU-ban sem tudott Orbán vétózni, mert nem volt mi ellen. Márpedig ellenség kell! És az mindig akad a tarsolyukban.

Kérem, küzdjék le az Alzheimer kórt! Akkor nem éri önöket meglepetés. Ezek csak azt folytatják, amit eddig is tettek: rombolják a demokráciát.

 (Megjelent a JogÁszon, 2017. január 15-én)

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővá- rosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

Tuttta? Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazga- tási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab). A törvény Áder János vétója miatt került az Ab elé – számolt be az MTI. Az Ab az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, 2/3-os többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek. Mivel a Fidesznek már nincs meg a kétharmada, sima többséggel szavazták meg az új szabályozást. A tervezetet sokan kritizálták, mondván a közigazgatási bíráskodás efféle megújítása a kormány befolyását növelné a politikailag fontos ügyekben. (Magyar Narancs)

64. Széljegyzet (3)

„Ha valakit el kell takarítani, az Németh Szilárd.”
(Harangozó Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában) 

Előző széljegyzetünk Bogdán Lászlóról, Cserdi polgármesteréről szólt (mennyivel jobb téma volt!), röviden. A mostani meg egy zsák beszélő krumpliról, meg az ő keddi sajtótájékoztatós bejelentéséről, szintén röviden. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és vasökle ugyanis kisöpörné a civileket az országból (csütörtökön már nevesítette is az elsődleges célpontokat: TASZ, Helsinki Bizottság, Transparency International).

nemeth_szilard11.jpg

A menekültek után tehát most megint a civilek következnek. A krumlitól mindenesetre megtudhattuk, hogy a “Soros-birodalom” “álciviljeit” azért tartják fenn, hogy “a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött”. Pél- daként beszélt az illegális bevándorlással kapcsolatos magyar kormányzati álláspontról, amelyet ezek a civil szervezetek “ezerrel támadnak”, ami szerinte megengedhetetlen.

A Fidesznek nem a civilekkel, hanem az álcivilekkel van baja. Csak azoknak a civileknek lesz félnivalójuk, akik nem valódi, hanem álcivilek. Azt, hogy ki a valódi, és ki az álcivil, azt Orbán és a Fidesz mondja meg. Lehet majd igazolást kérni, hogy valaki nem ál, hanem valódi civil. Ez az igazolás visszavonásig érvényes, vagy addig, amíg az igazoltató rendőr össze nem tépi. (via - Földes Péter)

Senkinek ne legyen illúziója, a civileknek szóló fenyegetés valójában a kormány hivatalos álláspontja. Nem mintha bárki is azt gondolta volna, hogy Rezsiszilárd egy mondatot is képes önállóan összerakni. Ő csak Orbán hadüzenetét tolmácsolta.

***

"Az embereket mindig könnyű a vezérek uralma alá hajtani ... Csak annyit kell tenned, hogy elhiteted velük, hogy támadás alatt állnak, el kell ítélned a pacifistákat, amiért hiányzik belőlük a hazafiság és mert veszélyeztetik az országot. Ez minden országban éppúgy működik." (Hermann Göring) Szörnyű, hogy a történelem mindig kitermeli a szennyet! Ezeknek miért nem Gandhi a példaképük?!

63. Mi jöhet még?

Az biztos, hogy választások jönnek, méghozzá nemsokára. Ezt onnan lehet tudni, hogy újra indult, indul majd’ az összes, szépen megkonstruált per (már akinek ez szép), minden esetben a független és pártatlan ügyészség kérésére. Persze értem én, hogy valakik valahol még mindig azt gondolják, hogy ami 2010-ben, majd 14-ben bevált, az beválhat 2018-ban is. Csakhogy mostanra mintha már megkopott volna ezeknek a pereknek a sajátos „varázsa”. Ennek ellenére úgy néz ki, újra bepróbálkoznak, hátha.

kuria_justitia.jpg

No de nézzük röviden, miket is töltöttek újra:

Hiszékeny Dezső büntetőpere – 2017. január 9-én délelőtt kezdődött újra Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő ellen indított büntetőper, mivel a tavalyi, elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte az ügyészség másodfokon Hiszékeny Dezső vesztegetési ügyében. A vádhatóság szerint a szocialista politikus 2013-ban ötmillió forint kenőpénzt fogadott el egy üzlethelyiség bérbeadása fejében. Hiszékeny Dezső szerint meg az ügyészség politikai megrendelésre koncepciós pert folytat ellene, amit többek között az is bizonyít, hogy simán meghamisították a róla készült lehallgatási jegyzőkönyvek tartalmát. (Részletek - többek közt itt…)

„Az a tény, hogy e hangfelvételek ügyészségi leiratainak tartalma nem egyezik a valósággal, már nem mosolyogni való kategória. A valótlan tartalmú iratok készítése már egy egészen új minőséget képvisel; mindenki nevezze annak, aminek gondolja. Én még kívülről és távolról szemlélve is bűncselekménynek gondolom.” (Hiszékeny Dezső)

A tárgyalás január 30-án folytatódik, ítélet is várható.

Szintén még januárban dönthet a Fővárosi Ítélőtábla a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásával kapcsolatos ügyben az ismételt elsőfokú tárgyaláson. Az ügyészség ugyanis úgy véli, hogy a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte (?!) a bizonyítékokat, nem tárta fel teljesen az adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád nagykövetet és társait. Merthogy Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, ill. további három vádlott bűnpártolást követett el. Szerintük.

A Kúrián meg a Sukoró-ügyet folytatják. Miután a Szegedi Ítélőtábla tavaly októberben másodfokon hét évnyi meghurcoltatás után bűncselekmény hiányában felmentette az ügy fővádlottjait, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, az ügyészség azonnal fellebbezett, így az egész tovább folytatódik.

És persze nem maradhat ki Hunvald György sem a sorból, szintén januárban lesz/van Erzsébetváros korábbi polgármesterének tárgyalása. Három lezárult bírósági fok és egy jogerős ítélet után másfél évvel perújrafelvétel miatt kezdődött elölről a Hunvald-per tárgyalása a tanácsadói szerződések ügyében. A decemberben indult eljárás során a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Hunvald György mellett Weinek Leonárdot, a zugló egykori, 2010 előtti polgármesterét és társaikat vádolták meg újra hűtlen kezeléssel a polgármesterek által kötött megbízási szerződések miatt. Ebben az ügyben első- és másodfokon is minden vádlottat bűncselekmény hiányában mentettek fel a bíróságok. Ezt követően indítványozta a Legfőbb Ügyészség a perújítást. Nem vicces.

A végire pedig itt van slussz poénnak (már ha az poén, hogy embereket tesznek tönkre és hurcolásznak meg) a már általunk is többször említett ú.n. Tábornok-per, ahol jelenleg a megismételt első fokú eljárás folyik, és melynek már másodfokú bírósága sincs. (A részleteket tessék elolvasni Fapál László blogján, de most szólok, ez sem vicces. Egyáltalán nem.)

Nos, röviden ennyit mára. Annyi azonban már most biztos, hogy megint mozgalmas évnek nézünk elébe. Évek óta mondjuk, innen nincs tovább, nincs lejjebb. Pedig van. Mindig van. Csak új nincs a nap alatt. Agyonjátszott, recsegő, hazug lemezek.

***

Bár Polt Péter szerint „az ügyészségen nincsenek politikai ügyek”, attól tartok, ez így, ebben a formában nem igaz. Éppen ezekben a perekben születtek zömmel felmentő ítéletek vagy nagyon enyhe büntetések. (JogÁsz-blog, Sándor Zsuzsa)

62. Kíváncsiskodásunk volt

01.jpgJóestét, jó estét. Itt a hétvége, és mi tartozunk egy beszámolással, pótoljuk is gyorsan. Az év elején (egészen pontosan, január 4-én kora reggel) tettük fel ide a blogra azt az egyáltalán nem reprezentatív "közvélemény-kutatást", amelyben illő tisztelettel az iránt érdeklődtünk, hogy majd féléves blog-működést követően tessenek már szívesek lenni elárulni nekünk, hogy ki honnan, merről téved ide hozzánk.

Kínzó kétségeink aztán mostanra már enyhültek, a posztra végül is kicsit több, mint ezerkétszáz (na jó, pontosan 1214) „nézés” jött össze, semmi égszakadás-földindulás, de ez viszonylag elfogadható látogatószám. Ebből majdnem ezer, összesen 977 „pöttyintés” érkezett, köszönjük is mindenkinek, aki vette magának a fáradtságot, és „szavazott”. (Az adatok a jan. 8-i 21:00 állapotot tükrözik.)

capture_004.jpg

És akkor most röviden néhány szó a fenti adatokról: nem okozott meglepetést, hogy a legtöbben – jó egyharmadnyian – az Belső- és Külső-Erzsébetvárosból nézik, olvassák a blogot (összesen 375), de vidékről és más budapesti kerületekből is sok vendég jár vagy járt erre (123-120). Három szomszédos kerületből* összesen 255-en jöttek. Ami esetleg még érdekes lehet, Terézvárosból is (ugye velünk közös az o.gy. választókerület) 85 látogatót sikerült becsábítanunk.

*A külföld és Belváros szavazási lehetőség – külön kérésre – csak két nappal később, január 6-án került fel a posztra. Az mindenesetre eléggé meglepő, hogy külföldről is ennyien érdeklődnek, és olvassák a blog posztjait.

Ennyi volt mára, és még egyszer köszönjük a türelmet és a segítséget!

a Szerk.

P.s.: Tetszettek már olvasni, hogy az egyre kellemetlenebbé váló Pharaon-ügy névadója, Ghaith Rashad Pharaon hírtelen meghalt Bejrutban? Fura, nem? (A rendelkezésünkre álló információk alapján nem tudjuk 100 százalékos bizonyossággal állítani, hogy az a Pharaon, akitől holnap Bejrútban elbúcsúznak, azonos az Orbán szomszédjában telket vásároló Pharaonnal, de erősen valószínűsíthető az egyezés – írja az Index.)

61. Újévi kíváncsiskodás


bc10c1.jpgJóreggelt. Nem reprezentatív közvélemény-kutatás (felmérés?) következik. Az elmúlt napokban egy beszélgetés során szóba került, hogy már fél éve megy ez a blog (az előzőek meg 2011 óta), és alig van/nincs fogalmunk arról, hogy egyáltalán kik olvassák (ha olvassák), kik lájkolják (ha lájkolják), közülük mennyien lehetnek kerületi lakosok, és ha vannak (persze hogy vannak), akkor hol, a kerület melyik részén laknak, lakhatnak, meg ilyenek.

Így aztán úgy gondoltuk, hogy az újév örömére közvélemény-kutatunk egyet itt a blogon. Tehát kedves, most épp erre járó nyájas Olvasónk! Tessen szíves lenni ezt a pár másod- percet ránk szánni, és idepöttyinteni egyet valamelyik rublikába, hogy kínzó kétségeink enyhüljenek, tessék választani! Illetve válaszolni… Köszönjük. (a Szerk.)

UPDATE 2016.01.06.: Kérés jött, hogy a szavazásban legyen még pluszban két lehetőség. Lett.

(A „szavazást” – ha csak valami egetrengető dolog nem történik – a hét végéig fent hagyjuk a blogon, azaz új posztot nem írunk, csak izgatottan várjuk a válaszokat. Hátha így egy csöppet okosabbak és szebbek leszünk…) 

 

60. Boldog újévet!

Kedves Olvasó! Az év végén mindenki végig gondolja, milyen is volt az eltelt év, mi volt benne a rossz, mi volt benne a jó, mit tenne másképp és ha lenne egy varázsceruzája, amivel újra írhatná a múltat, mit írna újra. Hosszú nehéz év volt, sok jóval és persze történtek bosszantó dolgok is. Aki rendszeresen olvasta a blogomat, az tudja mire gondolok e sorok írása közben.

hunvaldgyorgy-e.jpg

Most az év utolsó napján köszönöm, hogy ebben az évben is ilyen sokan megtiszteltetek azzal, hogy vettétek a fáradtságot és elolvastátok, ami a sok történés közül fontos volt a számomra.  A következő év úgy érzem, kezdete lesz sok fontos dolognak. Akit érdekel minek, az innen a következő évben is tájékozódni tud. E szép verssel kívánok kedves Olvasóimnak nagyon boldog Új Esztendőt!

Farkas Árpád: Újévköszöntő

Szép vagy, mint a fehér fenyő,
hótól tiszta, fátyolos,
szép menyasszony, újesztendő,
békét, békességet hozz.

Ne légy te arannyal zengő,
ezüst fénytől mámoros,
búvópatak, újesztendő,
békét, békességet hozz.

Bolyhos, szelíd bárányfelhő,
mint a búza, mint a rozs,
kenyerünkhöz, újesztendő,
békét, békességet hozz.

Jöjjön hozzánk el az erdő,
mikor hideg záporoz,
pásztortüzes újesztendő,
békét, békességet hozz.

Krumpliföldünk áldja eső,
fű se legyen árva, rossz,
a házunkba, újesztendő,
békét, békességet hozz.

Tisztaság légy és levegő,
áldott hó álmainkhoz,
légy a hazánk, újesztendő,
s békét, békességet hozz!

Hunvald György

59. Nyomorsor a Blahán

Idén is. És ez a sor évről évre egyre hosszabb, soha ennyi rászoruló nem állt még sorba december 24-én (meg 25-én és 26-án) az Ételt az Életért Alapítvány ételosztásán a Blaha Lujza téren. A krisnások többezer adag meleg ebéddel, élelmiszercsomaggal igyekeztek most is könnyebbé tenni a rászorulók karácsonyát. Nem kevesen voltak, akik már hajnali háromtól a kordonok mögött álltak családostul, gyerekestül, hogy délben egy tálnyi ünnepi menühöz jussanak. Sorban álltak az ételért, meg a húszféle összetevőből álló csomagért. Nyomorsor és nyomorsors Orbán győztes országában.

nyomor2016-1.jpg

nyomor2016-6.jpg

nyomor2016-3.jpg

És ez csak a jéghegy csúcsa, ennél jóval több szenvedés még a kamerák elé sem kerül. Pedig Magyarországon nincsenek szegények. Meg éhezők sincsenek. Ezt maga a miniszterelnök mondta. Tessék megnézni ezt a pár képet. Amit látni, az sokkoló. És állítólag ez itt Mária boldog, egyre erősödő országa…

nyomor2016-4.jpg

nyomor2016-2.jpg

nyomor2016-5.jpg

A néhány adat:

  • a hét évesnél fiatalabb magyar gyerekek 42,2 százaléka él szegénységben
  • 30 ezer gyerek állandóan nélkülözik
  • 50 ezer rendszeresen éhezik
  • 150 ezer gyermek él olyan háztartásban, ahol nincs vécé
  • 200 ezer olyanban, ahol nincs áram
  • 4000 gyereknek nincs lakcíme, így támogatást sem kaphatnak.

 (Fotók: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás)

 ***

Az internet nem felejt: Kiskarácsony - Két évvel ezelőtt, 2014. karácsonyán is (a Szerk.: és tavaly is) ugyanaz volt, mint előtte és utána mindig: egy tál meleg ételre váró emberek álltak hosszú sorban a Blaha Lujza téren. Férfiak, nők, családosok, magányosok, fiatalok, öregek. Magyarok. Ha hinnénk Orbán Viktor miniszterelnöknek, akkor ezek az emberek nem szegények, és csupán az életformájukból adódik, hogy egy tál meleg levesért, vagy gulyásért teszik ki a kirakatba önbecsülésük maradékát. De nem hiszünk neki, ezért aztán azt gondoljuk, amit látunk: Magyarország szegény és sorban áll. (Gépnarancs)