138. Jogászszemmel (7)

2017. augusztus 21. - HunvaldBlog

És akkor most ismét – de valószínűleg nem utoljára – ejtsünk pár szót a lassan lecsengő (?) Sukoró-ügyről, ill. a Kúria ítéletéről, Császy Zsolt és Tátrai Miklós vélt bűnösségéről. Az előző poszt alatti kommenthalom után most nézzük meg egy olyan valaki véleményét, aki tudja is, érti is, hogy miről ír, miről beszél: ismét dr. Sándor Zsuzsa* írása következik, aki a blogján és a Vasárnapi Hírekben szedte darabokra a Kúria ítéletét.

tatrai_atv2016.jpg

Jogászszemmel: 'Akkor én most költözöm'
Szerző: Sándor Zsuzsa

Tátrai Miklós kezdte így a héten írt blogbejegyzését, amikor megkapta börtönbehívóját. „Császy dr. egy hónap múlva csatlakozik a klubhoz” – tette hozzá.

Hogy hogyan jutott el idáig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezérigazgatója és a társaság volt értékesítési igazgatója, az nem minden tanulság nélküli történet. Már csak azért sem, mert az állítólagos bűncselekményt kilenc évvel ezelőtt, 2008-ban követték el – már ha elkövették. Bár nem ez a sztori lényege, de azért ide kívánkozik, hogy annak a „hűtlen kezelésnek”, ami miatt elítélték őket, 10 év az elévülési ideje, a jogerős ítélet pedig 9 év elteltével született meg. Vajon Strasbourg szerint ez megfelelne a „tisztességes tárgyaláshoz való jog” emberi jogi követelményének?

A „baj” akkor kezdődött, amikor az állam képviseletében eljáró MNV 2008-ban egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. És akkor folytatódott, amikor Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője „hivatali visszaélés” gyanúja miatt feljelentést tett Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök ellen. Tátrai és Császy végzetesnek bizonyult hibát követett el: nem vallottak Gyurcsány ellen, ezért azt az eljárást meg kellett szüntetni.

Az Alkotmánybíróság 2011-ben nyilvánította alkotmányellenesnek, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) önkényesen helyezhessen át ügyeket a kedve szerint kijelölt bíróságokra. A nyomozó hatóság 2012. július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai és társai ellen, és néhány nap múlva az ügy már a Szolnoki Törvényszéken landolt – a Fővárosi Törvényszék „túlterheltsége” miatt. (Tisztességes tárgyaláshoz való jog?)

A Szolnoki Törvényszék – meglehetősen hiányos bizonyítási eljárás alapján – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst 4, Császy Zsoltot bűnsegédként 3 év 6 hónapi börtönre ítélte. A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla csaknem 40 oldalon keresztül sorolta az elsőfokú ítélet hiányosságait, majd a tényállást kiegészítve és helyesbítve Tátrai és Császy mellett felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt is.

Ha a bíróság valakit elsőfokon elítél, majd a másodfok felmenti (vagy fordítva) harmadfokú eljárásra van lehetőség. Az ügyész fellebbezése folytán így került Tátrai és Császy ügye a Kúriára.

Nem fárasztanám az olvasót bonyolult jogi okfejtésekkel, csak annyival, amennyi feltétlenül szükséges annak megértéséhez, miért tartom elképesztőnek, a Kúria bűnösséget kimondó ítéletét.

Egy harmadfokú eljárásban nem lehet sem bizonyítást felvenni, sem a már meglévő bizonyítékokat a korábbi bíróságtól eltérően mérlegelni és végképp nem lehet olyan ítéletrészhez hozzányúlni, amely már jogerős. Ha a Kúria részben megalapozatlannak találja a korábbi ítéleteket, két dolgot tehet: az iratok alapján helyesbíti azt, vagy egy már megállapított tényből eltérő következtetést von le.

Nem lehet azonban iratellenesnek tekinteni olyan megállapítást, amelyik két tanú elfogadott vallomásán alapul. Márpedig a Kúria ezt tette. Ezt hívják „felülmérlegelésnek”, ami tilos.

Az ügy harmadrendű vádlottja Markó Andrea volt, akinek a felmentése Szegeden jogerőssé vált. Ez azonban nem zavarta a Kúriát abban, hogy egy vele kapcsolatos tényállásrészt is – a törvényi tilalom ellenére – kiegészítsen. Példákból most elég ennyi.

A Kúria – ahhoz, hogy kimondhassa Tátrai és Császy bűnösségét – éppen olyan hibákat vétett, mint amilyeneket a Szegedi Ítélőtábla eljárásában kifogásolt. Mindössze annyit változtatott – a szerinte is megalapozatlan – Szolnoki Törvényszék ítéletén, hogy mindkét vádlott büntetését 1-1 évvel mérsékelte.

Ez a „gesztus” igazán megható! Én pedig jogászként leemelem nem létező kalapom az előtt a jogi bűvészkedés előtt, amellyel a Kúria eljutott a vádlottak bűnösségének kimondásához.

(Megjelent a Vasárnapi Hírek 2017. augusztus 19.-i lapszámában,
de már a JogÁsz-blogon is elolvasható...)

Szép Magyarország, édes hazánk! – énekelték tegnap az István, a királyban. Aha. Szép. Éljen augusztus húsz, az új kenyér, az államalapítás és az Alkotmány ünnepe!

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővá- rosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

Ez az ítélet és az egész eljárás bekerül a magyar igazságszolgáltatás szégyenletes ügyei közé. Örülök, hogy október 31-én végleg hátat fordíthatok a megszégyenített, megalá- zott jogász szakmának, amit egy év híján negyven évig műveltem. Ez a rezsim csúfot űz a jogalkotásból és a jogalkalmazásból is. Egyre több a kapcsolatokból élő nyerészkedő gazember a pályán … És amíg a NER fennáll ez a helyzet egyre rosszabb lesz. Egyre több lesz a börtönbüntetéssel lezárt koncepciós per, míg végül a jogállamnak már a látszata is elillan. (via Varga Béla)

137. Ártatlanul börtönbe

A cím nem az enyém – a későbbiek során ez úgyis kiderül – de a véleményem az igen: Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egykori vezetőjének – akit az úgynevezett Sukoró-ügy miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kúria – szerdán reggel ártatlanul kell/kellett börtönbe vonulnia.

sukoro_kuria.jpg

A büntetőper több mint négy éve, 2013 januárjának elején kezdődött meg a bíróságon, jogerős ítéletet pedig idén, június elején hirdetett a Kúria az ügyben (lásd.: fentebb), úgy, hogy korábban másodfokon bűncselekmény hiányában felmentették őt is és Császy Zsoltot is. Tátrai elvileg 10 hónap múlva szabadulhat, Császy szeptemberre kapta meg a börtön-behívóját...

Ártatlanul börtönbe - Nem tettem kérdőjelet a cím után. Nem véletlenül. Meggyőződésem, hogy Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot ártatlanul ítélték el, egy koncepciós eljárás keretében. A sukorói ingatlancsere ügyében az országot nem érte kár, a szakértői vélemények is ellentmondtak egymásnak. Amivel Tátrai Miklóst és társát vádolták, azt nem követhették el. (Budácsik Lajos / Gépnarancs)

Mélységesen egyetértek a fenti cikk általam is tisztelt szerzőjével: Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot ártatlanul ítélték el, Magyarország pedig jelenleg nem jogállam. Nagyon nem.

Tátrai Miklós minderről a blogján: Akkor én most költözöm

***

Sukoró-ügy röviden

2008. július 30.: A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács úgy döntött, 70 hektár, Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam nevében az MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével.
2009. január: kiderült, hogy a befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King’s City elnevezéssel.
2009. április 14.: a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet. Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök vizsgálatot kért a kaszinóváros és az ingatlancsere miatt.
2009. április: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nyomozást kezdett ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Az igazságügyi szakértői jelentés szerint a szerződésben a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték, így a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot.
2010. augusztus 31.: a rendőrség őrizetbe vette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, akiket a bíróság letartóztatott. Három hónappal később szabadultak.
2011. szeptember 12.: az Országgyűlés felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, akit hivatali visszaéléssel gyanúsított meg a KNYF. Az eljárás vele szemben 2012. július 20-án, bizonyítottság hiányában megszűnt.
2012. június 13.: a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést.
2012. július 20.: a KNYF vádat emelt Tátrai Miklós, Császy Zsolt és három társuk ellen.
2014. október 2.: a magyar állam javára döntött az ügyben a beruházási viták rendezésének nemzetközi központja Washingtonban. Elutasították az izraeli befektetők keresetét és százmilliárd forintos kártérítési igényét.
2015. szeptember 30.: a Szolnoki Törvényszék első fokon Tátrait négy év, Császyt 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Két vádlott-társukat felmentették, a harmadik pénzbüntetést kapott.
2016. október 26.: a Szegedi Ítélőtábla másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette őket.
2017. június 8.: a Kúria jogerős elmarasztaló ítéletet hirdetett. Tátrai Miklóst 3, Császy Zsoltot 2 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt.

***

Egy koncepciós per margójára. A szakértők és az elítéltek álláspontja szerint, az ügyész- ség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez az első olyan eset, és ennek esett áldozatául Tátrai Miklós és a többi vádlott is, amikor a bíróság magát tartotta alkalmas- nak arra, hogy az állam (gazdaságpolitikai) érdekét megállapítsa, a Kormány álláspontját évekkel később felülbírálja, és ez alapján bűnösséget állapítson meg. Ez rendkívül veszé- lyes, és nemcsak a jelenlegi ügy egyik érintettjére Tátrai Miklós személyére, hiszen a jogállam kereteit szétfeszítő precedens lehet a későbbiek során. (via Zárójel)

136. Létszámellenőrzés

Olvasom a szomszéd blogján, hogy Józsefvárosban már minden csodásan a helyén van, és már csak a sorból kilógó renitens szórakozóhelyet kell itt-ott megrendszabályozni. Így aztán a rendőrség, a közterület-felügyelet és a kerületi önkormányzat munkatársai fogták magukat, kivonultak az egyik közkedvelt helyre megszámolni az ott tartózkodó vendégeket. És mivel az engedélyezett 50 főnél (mondom: ötven, nem több száz, vagy ezer!) többen tartózkodtak ott meg a hozzá tartózó kertben, mindenkit hazaküldtek. És mindez nem a Belvárosban, nem Erzsébetvárosban (Budapest legnagyobb népsűrűségű kerületében), hanem a Corvin Sétány peremvidékén történt.

bulinegyed_csend2017.jpg

A zaj ellen tiltakozók, akik körülbelül két hete tüntettek Erzsébetvárosban.
(Fotó: Tóth Gergő / Népszava)

Egyet nem értve a hatóságok szelektív ellenőrzési gyakorlatával (a kedves helyeket nem, másokat meg igen), tényleg csak a móka kedvéért – bár maga a helyzet egyáltalán nem mókás, sőt – megkérdeném, hogy Belső-Erzsébetváros több száz szórakozóhelye közül melyikben, mikor volt/van/lesz „vendéglétszám-ellenőrzés”?

És mikor kezdik el hazaküldeni a vendégeket, ha túl sokan (és túl hangosan) vannak?

P.s.: Erzsébetvárosban a kocsmák, a kávézók és egyéb etető-itató helyek száma az utóbbi öt évben csaknem megduplázódott, a KSH adatai szerint már több mint 800 működik a kerületben. A bulizni vágyók tízezreivel dugig megtöltve…

***

Egy év alatt több mint hatmilliárd forintos adóbevételt termel az államnak a „buline- gyed”. A 6,6 milliárdos becsült bevétel azonban nem hatja meg azokat a kerületi lakókat, akik a tarthatatlan közállapotok ellen egyre hangosabban tiltakoznak, és akik a hónap elején nyílt levelet írtak a kerület polgármesterének, Vattamány Zsoltnak. (via Népszava)

135. A költőóriás

Bár ma egészen kellemes idő van, a héten eszméletlen volt a hőség, ami köztudottan nem tesz jót az agynak. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a hét közepén Kerényi Imre úgy döntött, hogy Bayer Zsolt egy nagy magyar író, ezért a Nemzeti Könyvtár* részévé teszi – megannyi valódi író társaságában. És biztos, ami biztos, az olvasni tudó emberek kedvéért még megemlítette, hogy Bayer munkássága Petőfi Sándoréval ér fel.

bayer_4madar.jpg

(NÉGYmadár)

Nos, nekem Kerényi ellenére (vagy épp miatta, meg Bayer miatt) azért maradtak, vannak és lesznek is kétségeim ezzel a munkássággal kapcsolatban.

Ajánlott irodalom: Akkor is egy megkeseredett, minden irányba köpködő, nyomorult pártkatona marad (K. Szalonna)

További kellemes hétvégét mindenkinek!

*Nemzeti Könyvtár: ékes kiállítású reprezentáció, a magyar irodalom tengeréből azon műveket gyűjti egybe, melynek olvasása, illetve újraolvasása gyönyörködtet, tanít és erősíti a nemzeti érzést. (via Kerényi Imre, az Alaptörvény terjesztésével kapcsolatos kon- cepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott)

***

Ez meg itt a reklám helye (nem a Bayeré): Németh György - Az én városom, az én tükröm. A NÉGYmadár fb-oldalon  és blogon rendszeresen posztolja rajzait, már minden rendű és rangú hazudozót lerajzolt. Aki arra jár, augusztus 20-ig még megnézheti a kiállítását Szegeden, a Kárász és a Kölcsey utca sarkán.

134. Festegetünk, festegetünk?

Nyár van nyár, sunyin lopakodik vissza a hőség, a bíróságok meg ítélkeznek, így aztán ismét itt az ideje egy újabb kis (jogi) színessel szórakoztatni a nagyérdeműt. Hétfőn ugyanis újra reflektorfénybe került a Kétfarkú Kutya Párt, merthogy a Szombathelyi Járásbíróság helyben hagyta a Vas megyei Kormányhivatal azon korábbi döntését, hogy a szombathelyi járdafestési akciójukkal köztisztasági szabálysértést követtek el.

dob_fest1.jpg

A bírósági döntés értelmében a viccpárt passzivistái írásbeli figyelmeztetést kapnak, továbbá két évre bekerülnek a szabálysértési nyilvántartásba is.

A Kutyapárt szombathelyi járdafestőit a Közterület-felügyelők még áprilisban jelentették fel, ami alapján a Vas Megyei Kormányhivatal köztisztasági szabálysértés miatt figyelmez- tetésben részesítette a dekorálókat. Ez ellen fellebbeztek a járdafestők, az ügyet most meg is tárgyalta a Szombathelyi Járásbíróság – és meghozta, ill. helybenhagyta a fenti ítéletet. Mert ugye rendnek kell lenni, nem lehet csak úgy önkényesen pingálgatni.

Hiába, vannak még fontos ügyek az országban, melyekben nagyon gyorsan tud dönteni és ítélni a bíróság...

Megjegyzem, hogy majdnem napra pontosan egy éve – eléggé el nem ítélhető módon – a viccpártiak nálunk a patyolattiszta Dob utcában is sokszínűre festették a csodaszépen rendbentartott járdát, de szerencsére egy állítólagos éber lakos ezt azonnal jelezte a szintén állítólagosan éber rendőrségnek. Akik aztán azonnal intézkedtek is. Mert ugye:

196. § (1) Aki
a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,
b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
(2) Aki települési szilárd vagy folyékony hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el.

akacfa_dob_sarok2017.jpg

Fotó: Fábián Roland / Élhető Erzsébetváros

A fenti precedens értékű* ítélet, az idézett paragrafus – és a mellékelt kép – alapján csak kérdeném: Erzsébetvárosban egyetlen éjszaka több ezrével követnek el szabálysértést a köztisztaság ellen, velük mi lesz? (További lehangoló képekért erre tessék.)

P.s.: Kíváncsi vagyok, fellebbez-e a Kutyapárt. Súlyosbításért.

*A Nyugat.hu beszámolója szerint a bírásági döntés azért is lehet precedens értékű, mivel hasonló eljárás eddig nem volt a Kétfarkú Kutyapárt járdafestőinek esetében. Másrészt pedig a mostani határozat alapján, ha valahol a jövőben aszfaltrajzversenyt hirdetnek, akkor az azon résztvevőket is könnyen feljelenthetik köztisztasági szabálysértésért.

További szép napot mindenkinek!

UPDATE 2017. augusztus. 10. 17:28 - Újabb, rejtélyes büntetést kapott a Kétfarkú, Kaposvárról érkezett értesítés egy 50 ezres közigazgatási bírságról, egyelőre ismeretlen vétség miatt. Az újabb bírságról a régi, gulágos vicc jut az eszünkbe: "te miért kaptál 30 évet, mit csináltál?" "Én? Semmit." "De hát semmiért csak 20 évet adnak." (HVG)

133. Jogászszemmel (6)

Esik, dörög, villámlik. Pártunk és kormányunk meg ismét nagyon át akarja alakítani a bírói kinevezések rendszerét. Tavaly már bepróbálkoztak ezzel, saját lojális embereikkel szerették volna feltölteni a bíróságokat, de akkor ez még nem jött össze. Most újra próbálkoznak, közigazgatásból érkezőkkel akarják lecserélni a bírókat. A kinevezéshez eddig több évi bírósági tapasztalat kellett, de a tervek szerint már nem; egy pontrendszer alapján történne a kinevezés – és az esélyegyenlőség jegyében egy kormánytisztviselő kétszer annyi ponttal indulna, mint egy bírósági titkár. Van ilyen, no. 

kuria_justitia.jpg

Gulyás Gergely fideszes parlamenti alelnök mindenesetre azonmód úgy érezte, hogy sürgősen meg kell nyugtatnia mindenkit, isten bizony nincs olyan szándék, hogy a kormány saját embereit ültesse be a bíróságokra, hogy a számukra kényes ügyekben – például közbeszerzések, vagy hogy miről lehet népszavazást kiírni – ők dönthessenek. És ahogy eddig mindent, úgy nyilván ezt is simán elhihetjük neki. Vagy nem. Mindenesetre én egy kissé gyanakszom. Meg dr. Sándor Zsuzsa* is.

***

Jogászszemmel: Újabb próbálkozás
Szerző: Sándor Zsuzsa

A Fidesz – ha jól számolom – immár negyedik alkalommal próbálja meg a bíróságot a saját képére formálni. Kezdte ezt öt évvel ezelőtt, amikor a Fideszhez erősen kötődő Handó Tündét nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére és igencsak széleskörű jogosítványokat biztosított számára. Még ugyanabban az évben a bírák korábbi 70 éves kötelező nyugdíj korhatárát egyik percről a másikra 62 évre szállította le és egy év alatt 200 bírótól szabadult meg. Ez a két akció csak részben lett sikeres, a bírák elbocsátását mind az Európai Bíróság, mind az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek ítélte, ezért azon módosítani kellett. Handó hatáskörét is kénytelenek voltak szűkíteni, megszüntetve az ügyek áthelyezésének önkényes lehetőségét.

Éppen egy évvel ezelőtt próbálkozott a Fidesz azzal, hogy egy úgynevezett Közigazgatási Felső Bíróságot hozzon létre a számára kényes ügyek elbírálására, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy oda a közigazgatásban jártas szakembereket, értsd a minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozó saját embereit ültesse be. Ez a kezdeményezés sem ment át az Alkotmánybíróság szűrőjén. Ekkor a Kormány látszólag visszavonulást fújt. Látszólag.

A napokban az Igazságügyi Minisztérium (IM) újabb ötlettel rukkolt elő. És hogy elkerüljék az azonnali alkotmányossági vizsgálat csapdáját, most nem törvényt, csupán egy minisztériumi rendeletet, annak is a mellékletét kívánják módosítani. Ez a rendelet és melléklete tartalmazza azt a pontozási rendszert, amely a bírói pályázatok elbírálásánál mérvadó.

A jelenleg hatályos pontozás alapja a fogalmazók, a bírósági titkárok, és a bírák évek alatt nyújtott teljesítményének értékelése – alkalmas, kiválóan alkalmas, magasabb beosztásra alkalmas – és az ezekre kapott pontoknak súlya van a pályázatok elbírálásánál. A pályázó pontot kap arra is, hogy mennyire ismeri a bíróság szervezeti rendszerét, annak igazgatását, vagyis ellátott-e olyan feladatot, ami nem konkrétan az ítélkezéssel, hanem a bíróságok igazgatásával kapcsolatos. Jelentősége van annak is, hogy milyen bíróság által szervezett képzéseken, továbbképzéseken vett részt.

Az IM most úgy akarja módosítani ezt a pontozási rendszert, hogy egy közigazgatásból érkező pályázó a szakmai múltjára kétszer annyi pontot kapjon, mint az, aki hosszú éveket dolgozott a bíróságon, akit fogalmazói és titkári ideje alatt kifejezetten a bírói munkára készítettek fel, illetve ha már bíró, hosszabb-rövidebb ítélkezési gyakorlatot is szerzett. Az IM azzal érvel, hogy „a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők.” Ám a megváltoztatni szándékozott pontrendszer éppen nem az egyenlő esélyt, hanem a közigazgatásból érkező hivatalnokok előnyét biztosítja.

Hivatkozik az IM arra is, hogy számos Uniós államban a közigazgatási bíróságok elkülönülnek a rendes bíróságoktól és a bírák kiválasztásánál elengedhetetlen követelmény a közigazgatási jogi szakismeret. De természetesen nem hivatkoznak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 12. számú Ajánlására. E szerint „A bírák kiválasztása és előmenetele kérdésében illetékes hatóságnak a kormánytól és a közigazgatástól függetlenek kell lennie. Függetlensége biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy a bírák kinevezésének eljárási szabályait saját maga állapítsa meg.”

Az IM elképzelése ellen még Handó Tünde is tiltakozott, mondván, így hátrányba kerülnének a bíróságon sok éves gyakorlatot szerzett pályázók. Utalt arra a fontos különbségre, hogy míg más hivatásrendekben az alá-fölérendeltség, az irányítás, a felügyelet, az utasítás érvényesül, a bíróságon a bíró függetlensége az, ami elengedhetetlen.

A szakmai érvek mellé azért tegyük azt is hozzá, hogy a minisztériumokban, állami hivatalokban dolgozók jó része lojális az őt kinevező hatalomhoz. Ha nem így lenne, miért is akarnák őket a bíróságokra bejuttatni?

(Megjelent a Vasárnapi Hírek 2017. augusztus 5.-i lapszámában,
de már a JogÁsz-blogon is elolvasható...)

P.s.: Korábban az Alkotmánybíróságot ültették tele volt országgyűlési képviselőikkel, akik az általuk elfogadott törvény elleni panaszokkal foglalkoztak. Nyilván elfogulatlanul. Ez az új "bíróságnak" nevezett valami meg olyan tisztviselőkkel lenne feltöltve, akik hivatali feletteseiktől függnek. Ennyi röviden mára. További szép estét mindenkinek!

*Dr. Sándor Zsuzsa jogász, kényszernyugdíjas bíró, tanácselnök, büntetőjogász, a Fővá- rosi Bíróság volt tanácsvezető bírája, a 2012-ben kényszernyugdíjazott 234 bíró egyike.

***

Ragadós a lengyel példa: saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány. Lengyelországban pár hete derült ki, hogy a kormány leváltaná a jelenleg hivatalban lévő bírósági vezetőket, hogy a saját embereiket ültessék a helyükre. A dolog miatt kötelezett- ségszegési eljárás indult Lengyelország ellen az Európai Unióban.

132. Bútorcsere a kupiban

Most hallom, olvasom, hogy váratlanul visszavonták az erzsébetvárosi rendőrkapitány, Kiss Szabolcs rendőr alezredes kinevezését és rövidesen új kapitányt neveznek ki a kerületbe. Állítólag az utóbbi években „bulinegyeddé” változtatott Belső-Erzsébetváros sokasodó problémáira válaszul mozdították el a pozíciójából, az éjszakánként uralkodó elviselhetetlen állapotok miatt ő lett a vezéráldozat.

rendorakademia.jpg

Többen arra tippelnek, hogy a jelenlegi vezetés a bűnbaknak megtett rendőrkapitány kirúgásával próbálja most lecsendesíteni az egyre erősebb lakossági tiltakozást. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem erről Hofi örökbecsűje jut eszembe: "Ha a kupleráj nem megy, nem a bútorokat kell kicserélni, hanem a kurvákat!"

A madammal az élen.

P.s.: Ja, és kérem tisztelettel, ne kezdjünk el most erre rögtön emútnyócévezni! 2010 előtt hány kocsma volt? És most mennyi van?

***

Helyi ellenzékiek véleménye szerint éppen Kiss Szabolcs volt az, aki rendőrkapitányként eddig a legtöbbet tette az ügyben, pártfüggetlenül próbált úrrá lenni azon a lehetetlen helyzeten, amit a fideszes vezetésű önkormányzat idézett elő. A kerületben ugyanis azután robbant be teljes gőzzel a buliturizmus, hogy a választásokon a lakóknak még csendet és békét ígérő kormánypárti Vattamány Zsolt vezette testület 2013-ban lényegé- ben szabad utat adott a szórakozóhely üzemeltetőknek. Onnantól a lakóközösség már nem szólhatott bele, hogy a házuk földszintjén üzemelő kocsma meddig tarthat nyitva, továbbá az önkormányzat ugyanazzal a lendülettel eltörölte az addigi 22 és 6 óra közötti csendrendeletet. (via Népszava)

131. Rózsabimbó

Kedvelem Pápai Gábor rajzait, ezt is. Idősebbeknek gondolom rögtön beugrik hogy miről van szó, azoknak meg, akik túságosan fiatalok ahhoz, hogy tudják mi ez a „rózsabimbó”, gyorsan, röviden: valamikor még az 1970 évek végén ment a tévében a Columbo-sorozat, annak egyik epizódjában (Gyilkosság telefonhívásra) gyilkolásra kiképzett kutyák a „rózsabimbó” szóra ölnek. A gyilkos megkérdezi az áldozattól a telefonban, hogy te öreg, mi volt az Aranypolgár szánkóján az a bigyó, nem jut most eszembe, mire az áldozat (az egykori jóbarát) kimondja „rózsabimbó”, erre aztán a két idomított dobermann rátámad.

rozsabimbo.jpg

Rózsabimbó – Pápai Gábor rajza

A Fidesz alelnöke és frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd professzionális vagdalkozó a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatót ebben a témában: „Orbán Viktor tusványosi beszédének értékelése.” A beszédet Németh Szilárd nagyjából jól összefoglalta: migránsok, Soros maffiahálózata, blablabla, hutyutyu, stb. Aztán jöttek a kérdések, és kiderült, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban az újságírók elleni küzdelem, amit Orbán Tusnádfürdőn meghirdetett (444.hu)

És most – gondolom – megint elhangzott a „rózsabimbó” vezényszó. Nem filmben, élő- ben. Merthogy a Fidesz legokosabb embere újra megmondta a frankót. A múlt heti, sajtó ellen indított (majd letagadott) harc után tegnapi nyilatkozatában szemrebbenés nélkül, ám de mély átéléssel közölte a nagyérdeművel, hogy Soros György hívatta össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mára tervezett ülését is, ezért a Fidesz arra el se megy, merthogy: Soros.

Az ülést különben Széll Bernadett kezdeményezésére Molnár Zsolt, a bizottság ellenzéki elnöke hívta össze, még a vizes VB előtt. Németh szerint azonban a „napirendi rágalmak” a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. „A Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához” – jelentette ki Rezsiszilárd. Szerinte „a bal- liberális ellenzék a Jobbikkal egy húron pendülve, a FINA és a közönség által is minden idők legjobb vizes világbajnokságának nevezett sporteseménye ellen indított hazugságkampányt, és ehhez a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is fel akarja használni”. És megdöbben- tőnek nevezte, hogy az ellenzéknek „még egy ilyen sporteseményről is a politika jut eszébe”.

Ne tessék röhögni, tényleg ezeket mondta. Lehet, hogy nemcsak a kutyáknál létezik az ilyen „rózsabimbós” kondicionálás?

P.s.: Az ülésnek egyébként a vizes VB tapasztalatai (köztük az arcfelismerő kamera használata), az orosz és azeri wifi ügye, valamint az a sajtóállítás, hogy Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás bizalomhiány miatt – lett volna a témája. A mai, mintegy tízperces (és sikertelen) tanácskozás után újra összehívják a bizottságot, de akkor már a BKK jegyértékesítési rendszeréről is tájékoztatást kérnek.

***

Németh Szilárd közben megint megmondta, mi a helyzet, tessék meglepődni: Soros. Igaz, közben füllentett is egy kicsit, szerinte ugyanis egy 500 ezres példányszámú szlovák napilapban méltatták az egekig Orbán Viktort. Csak hát éppen ilyen újság nem létezik… (via Villámnarancs)

130. Széljegyzet (8)

"Gyújtogatók vannak a házunkban" (Christian Kern osztrák kancellár) 

Péntek, közelgő hétvége, így csak röviden: olvasom, hogy Szijjártónak tegnap keményen beszóltak Ausztriából. A külügyminiszter úr ugyanis Christian Kern osztrák kancellár egy nappal korábbi interjújára reagálva azt találta mondani, hogy Európában hadviselés zajlik azokkal szemben, akik nem hajlandók illegális bevándorlókat befogadni, és ennek a hadviselésnek két eszköze van: a jogi és a pénzügyi fenyegetőzés. (A teremfocista többi elméssége az Origó nevű – egykor szebb napokat látott – portálon olvasható…)

szijjarto2017.jpg

Andreas Schieder az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti frakcióvezetője a teremfocista magyar tárcavezető kijelentéseit nemes egyszerűséggel színvonaltalannak nevezte. Majd a gyengébbek kedvéért megjegyezte, hogy az unió értékközösség, amelyet "nem szabad összekeveri egy bankautomatával".

Nem bizony, mert aztán majd egyszer csak a magyar kártyával nem lehet pénzt kivenni az unióból azoknak az országoknak, akik azt hiszik, hogy az unió egy bankautomata. Ez persze nem érdekli ezen országok vezetőit, hiszen a saját bankkártyájukon már van annyi pénz, amit nevetve kivesznek bárhol...

Hát ez a helyzet. További szép napot és kellemes hétvégét mindenkinek!

Hunvald György

***

Visegrádi 2x2 - Látványos diplomáciai sikert aratott Orbán Viktor, amikor az európai menekültválság csúcspontján, 2015 szeptemberében a Visegrádi Négyek (V4) vezetői egyhangúlag utasították vissza a menekültek befogadására vonatkozó uniós kvóta- rendszert. Két év sem telt el, és a V4-egység csúnyán megrepedt, ma már találóbb formula a V2x2. A repedés egyik oldalán Csehország és Szlovákia, a másikon Magyar- ország és Lengyelország. És nem is elsősorban azért, mert Prágában és Pozsonyban szociáldemokrata vezetésű kormány van, Budapesten és Varsóban pedig jobboldali, populista. A különbségek jócskán túlmutatnak ezen, és leginkább az Európához való viszonyban nyilvánulnak meg.

129. Mindegy, túléli-e

Az egészség, mint érték már a legrégebbi emberi közösségek tagjai körében is megfogalmazódott. Egy ilyen cikk elolvasása során elgondolkodik az ember azon, hogy jutott el a magyar egészségügy idáig, függetlenül attól, hogy nem ismerjük a cikkben szereplő történet minden részletét. Nem véletlen, hogy a kormánypropaganda erről a témáról nem küld naponta diadalittas győzelmi jelentéseket. Miért nem?

egeszsegugy_korhaz.jpg

Alig van kies országunkban olyan család, aki valamilyen módon ne találkozott volna várólistával, ne látta volna, milyen állapotban vannak a kórházaink, hogy nincs orvos és nincs ápolószemélyzet. Ergo, pillanatok alatt lelepleződnének a hazugságok. Egy magyar III. Richárd így kiáltana fel, ha kórházba kellene mennie: „Stadionomat egy működő kórházért”! Azonban tapasztaljuk, hogy vezetőinket a nép egészségi állapota nem érdekli, ha ugyanis érdekelné, akkor a kórházaink fel lennének újítva, orvosaink és ápolóink boldogan olvasnák ITTHON a külföldi híreket, mert anyagilag és erkölcsileg is meg lennének becsülve.

Néha elgondolkodom azon, mennyi tudatosság van abban, ahogy direkt hagyják meghalni az embereket. Most legutóbb a barátom halálának körülményei erősítettek meg abban, hogy Magyarországon a emberélet nem számít. A debreceni klinika pár nap után a szívbeteg, agyhalott állapotban lévő barátomat utaztatta Budapestre több száz km-en keresztül. Tök mindegy túléli-e (nem élte túl). MERT KELL A HELY!

Kissé ironikus, amikor a kormány úgy védi meg a magyarokat itt BELÜL az országban, állandóan külső ellenséget keresve, hogy minden lehetséges módon csökkenti a túlélés esélyét a beteg állampolgárai számára. Különösen ironikus, hogy a területért egy református pap (Balogh miniszter úr) felel.

Istenem, csak már lenne „minden faluban egy stadion”, hogy elkezdjék végre a kórházak építését is. De ezek csak álmok és most felébredtem a vasárnapi szunyókálásból.

Hunvald György